Magyarország21

Elhatárolódás

2010.02.06. 11:31 Magyarország21

Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője közleményben határolódott el Orbán Viktor tegnapi beszédétől. Közölte, hogy az szigorúan Orbán magán véleményét tükrözte és nem a Fidesz álláspontját.

Szólj hozzá!

Címkék: cser palkovics

zipp.hu

2009.12.09. 00:40 Magyarország21

Kedves Olvasóim!

Rég voltam az oldalon és köszönöm, hogy még mindig sokan jártok ide. Mostanában a zipp.hu-ra írok. Kérlek, ott olvassátok a vélemény rovatot.

üdv,

2 komment

Majtényi és a rádiók

2009.11.10. 06:35 Magyarország21

Ittt egy újabb írás.

http://zipp.hu/belfold/2009/11/09/majtenyi_esete_a_ket_parti_egypartrendszerrel

3 komment

Címkék: majtényi sláger danubius

Bűn! és a Bűnhűdés? - A Polanski eset

2009.11.07. 10:23 Magyarország21

Itt van még egy írásom: http://zipp.hu/velemeny/2009/11/07/bun_es_a_bunhudes_-_a_polanski_eset

3 komment

Címkék: polanski

A Jobbiknak 5%, nekünk arculcsapás

2009.10.31. 11:21 Magyarország21

Ezt én írtam!

http://zipp.hu/velemeny/2009/10/31/a_jobbiknak_5_nekunk_arculcsapas

3 komment

Címkék: frekvencia jobbik

Az iskolai lopástól a brutális gyilkosságig

2009.10.29. 09:01 Magyarország21

Ez most már részben zipp.hu marketing

Ajánlom egy barátom írását a tolerancia központú iskolai oktatás és a társadalmi erőszak összefüggéseiről.

http://zipp.hu/velemeny/2009/10/28/a_parizeres_zsomletol_a_brutalis_gyilkossagig

6 komment

Azoknak, akik túlságosan bíznak a közgazdaságtani alapelvekben

2009.10.27. 21:45 Magyarország21

Az ideológiák abban a hamis szerepben tetszelegnek, hogy birtokukban van az egyedül üdvözítő, végső igazság, de ez nem így van - tette hozzá a pénzember.

Soros György előadásában kitért arra is, hogy 14 évesen meghatározó élmény volt számára Magyarország 1944-es német megszállása, melyet családja csak hamis igazolványokkal, mintegy álarcban élt túl, a nem sokkal ezután bekövetkező szovjet megszállás nyomán pedig elhagyták az országot.

Soros György elmondta, hogy ifjú korában londoni tanulmányai során nagy hatással volt rá Karl Popper véleményszabadságon alapuló nyitott társadalom elmélete, és akkor még komoly filozófiai pályát is el tudott volna képzelni magának.

New Yorkban azután tőkepiaci szakemberré vált, de - amint magát Soros György nevezte - "bukott filozófusként" is évtizedeken át dolgozott a reflexivitás elméletén, melynek lényege, hogy a megfigyelő nézőpontjától döntően függ az objektív világról kialakított kép és az abból következő cselekvés, magatartás.

A világ, főleg a pénzügyi rendszerek olyan bonyolultak, hogy elméletbe nem foglalhatók. David Hume, XVIII. századi angol filozófusnak igaza van abban, hogy az ember nem csak racionális, de érzelmektől, szenvedélyektől is befolyásolt lény és ezt a társadalomtudományoknak, így a közgazdaságtannak is fel kell ismernie.

Az emberek arra törekszenek, hogy megértsék és megváltoztassák a világot, e két nézőpont azonban ellentmond egymásnak. Ha például azzal a szándékkal közelítünk a világhoz, hogy megváltoztassuk, akkor nem tudunk róla elfogulatlanul objektív képet alkotni - fejtegette Soros György. Az üzletember szerint a tavalyi pénzügyi válság egy, az ő elméletével is leírható reflexív eseménysor volt, amelyben nem csak a valóságnak, de az emberek valóságról, pénzpiacokról, befektetésekről alkotott elképzeléseinek is igen fontos szerepe volt. Soros György szerint a közgazdászok nem hajlandók kellő fontosságot tulajdonítani az emberi bizonytalanságnak, az egyensúly hamis látszata pedig hozzájárul a pénzügyi "buborékok" kialakulásához. A közgazdászok tévedtek abban is, hogy tökéletesen megismerhető az emberek gazdaságról alkotott képe, gazdasági motivációi és ez alapján előreláthatók cselekedeteik.

Minden pénzügyi jelenség magyarázata olyanoktól származik, akik érdekeltek, ezért szubjektív szempontokból tekintenek a vizsgált eseményekre - mondta a tőkepiaci szakember.

A társadalomtudományokat, köztük a közgazdaságtant nem annak alapján kellene megítélni, mennyire objektív képet nyújt a világról, hanem hogy mennyire gyakorol kedvező hatást a társadalom alakítására - mondta Soros György. A pénzember az általa alapított Közép-európai Egyetem szervezésében öt napon át tart előadásokat a Magyar Tudományos Akadémián többi között a pénzpiacokról, a tavaly kirobbant pénzügyi válságról, a nyílt társadalomról és a jövő lehetőségeiről, továbbá Kína változó szerepéről a világban.

1 komment

Operett valódi áldozatokkal - 2006. október 23.

2009.10.23. 12:15 Magyarország21

2006. Október 23. a magyar demokrácia történetének legszégyenletesebb eseménye. Akkor írtam egy beszámolót az eseményről. Amelyet egy most induló portálon helyztem el. Itt a link.

http://zipp.hu/velemeny/2009/10/23/operett_valodi_aldozatokkal

1 komment

Putri áthelyezési program

2009.10.11. 13:20 Magyarország21

Hír:

Ötvenmillió forintot nyert a Somogy megyei Zákány a szociális tárca
pályázatán arra, hogy felszámolja a község romatelepét . A tervek szerint öt
házat vennének a faluban, ide költöztetnék a zákányi telepen élő négy roma
családot.
Forrás: nol.hu

Sokaknak erről az jut eszébe, hogy miért adnak vajon ingyen lakást romáknak, ha a lakosság többségének nem adnak. Jogos kérdés, én mégis azt mondom, nem az ingyen lakással van a gond, mert ennél sokkal többet érne a cigányság felemelése, mint néhány ezer ingyen lakás.

A gond, hogy ezzel nem segítünk semmit. A környezet persze visszahat az emberre, és ha jobb házban lakik biztosan kicsit normálisabban viselkedik. Az elmúlt 30-40 évben azonban láthattuk ezekkel az akciókkal egy picit sem tudtunk közelebb jutni a célhoz. Lakótelepi és egyéb lakásokba költöztetett cigányság nem integrálódott, nem kezdett el dolgozni, kultúráját nem változtatta. A felszedett és eltüzelt padló, a kiszedett és eltüzelt ablakkeret, a szoba közepén megsütött kisrágcsálók mindennaposak voltak gyerekkoromban az ilyen próbálkozások nyomán.

A putri sor nem véletlenül alakul ki. Ez természetes folyamat, mindenkinek vannak preferenciái és diszpreferenciái lakókörnyezetével kapcsolatban. Mindenki a saját kulturális környezetében érzi magát a legjobban, ezért azt szeretné, ha szomszédai ilyenek lennének. Ez igaz a cigányságra és a magyarságra is. Azért kerül a falu szélére a cigánysor, mert ott voltak a legolcsóbb házak és így zavarta a két eltérő kultúra egymást a legkevésbé. (Emlékeztetnék Schelling sakktáblájára)

A putrik felszámolása csak újabb putrik keletkezéséhez nyitja meg az utat a többi tényező változatlanul hagyása mellett. Nem putri felszámolás, csak áthelyezés. Vagyis, ha nem változtatjuk meg munka és higiéniai kultúrájukat, erkölcseiket nem tettünk semmit, csak adtunk néhány évet, amíg az új ház leromlik egy putri szintjére. Nem tettünk mást, mint a putrikat behelyeztük a falu belsejébe, pedig azok a falu szélére valók.

Ezzel elértéktelenítettük a falu belsejét, néhány évtized múlva a környező házakban nem lakik senki vagy ott is csak romák és a falu addig megszokott élete felbomlik és romlásnak indul. A romák szomszédjainak házai elértéktelenednek, így nem csakhogy ingyen adtunk házat a romáknak, de mástól elvettük a saját háza és élete értékét. Mit tesznek ezek a családok? Elköltöznek még most azonnal vagy elhiszik azt az álszent képmutatást, hogy ettől megváltozik a beköltözött romák életvitele? Tudjuk nem fog, mert nincs rá egyetlen pozitív példa. Ez csak arra jó, hogy bizonyos emberek és hivatalok lelkiismeretét megnyugtassa, hogy ők megtették, amit lehet, de nem visz egy lépéssel sem közelebb a megoldáshoz, csak tönkretett egy újabb falu életét.

Legtöbben békés és valódi megoldásokat szeretnénk, de ezek a lépések az ellenkező irányba visznek, feszültséget szítanak és rontják a helyzetet. Akik ezt teszik, mielőtt folytatják a programot, meg kéne vizsgálják az eddigi eredményeket és ha látszik, hogy megéri ezt csinálni, akkor folytassák, ellenkező esetben hagyják abba és fordítsák másra a pénz. Nem mernek ilyen vizsgálatokat végezni, mert tudják, az eredmények kiábrándítóak lennének, úgy mint az integrált oktatás esetében. Ezért inkább behunyt szemmel csinálják tovább.

2 komment

Címkék: putri cigányság roma

Simor az antiglobalista

2009.10.08. 10:10 Magyarország21

Már többször megfogadtam, hogy Simort nem kutyázom, mivel megvan neki a maga baja. Ott van például az a sok pénz, az amerikai és japán jegybankelnökök fizetéseinek összege, amit kap. Az mindjárt egy csomó gonddal jár. Egyrészt nehéz lehet elkölteni, másrészt állandóan a fejéhez vágják. Aztán ott van az offshore-on tartott 1 milliárdja, amiért szintén állandóan zaklatják. Aztán az alapkamat, amit mindenki, mindig szeretne alacsonyabban, mint ahol épp van, a befektetők meg magasabban. Ezért, nem szép dolog tőlem, hogy megint a számra veszem. De nem tehetek mást.

Ha 1933-ban azt mondták volna a politikusoknak és közgazdászoknak, hogy olyan válság nem lesz 80 évig, mindenki ujjongott volna. Ma, amikor megtörténik, mindenki sír. A közgazdászok azt hitték tévedhetetlenek és ők irányítják a folyamatokat, azt hitték hatalmuk van a világ felett és iszonyatosan nyomasztja őket, hogy ez semmivé foszlott. Krugman, a tavalyi Nobel díjas írt erről a New York Timesben. A gazdaságnál már csak a közgazdaságtan van nagyobb válságban. No, persze ez nem vigasztalja a munka nélkül maradtakat és a vagyonukat elvesztetteket. A tanulság, hogy a múlt tapasztalatival nem lehet a jövőt szabályozni. Mégis Simor és barátai elkövetik a nagy hibát újra. A múlt problémáit igyekeznek a jövőben szabályozni.

Annak esélye, hogy újra ugyanúgy tör ki egy válság, mármint, hogy Amerikában újra pénzt adnak azoknak, akik nem tudják tömegesen visszafizetni nulla. Arról nem is beszélve, hogy most éppen senkinek nem adnak pénzt a bankok sehol a világon. A gondunk ma éppen az, hogy az sem kap pénzt, aki vissza tudná fizetni. Szóval éppen ezért ezt szabályozni nem érdemes, sőt épp az ellenkezőjét szeretnék mindenhol. Azon dolgoznak minden eszközzel, ingyen pénzzel, pénzkínálat bővítéssel, hogy a bankok végre adjanak hitelt. Ez már önmagában is elég gond. Aztán itt van a lakosság eladósodottságáról keringett legendák. Nálunk a lakosság eladósodottsága a rendelkezésre álló DGP-hez viszonyítva 56%, ez Nyugat-Európában több helyen 100% felett van. Talán nem véletlenül. Ez mégsem okozott súlyos gondokat náluk.

Értem én, hogy jobb lenne, ha nem szorulnánk rá a külföld finanszírozására, és a lakosság nem lenne ennyire kitéve az árfolyamkockázatnak, de ennek ilyen típusú korlátozása nem lehetséges, mert olyan súlyos következményei lesznek, amit nem képes az ország kiheverni.

A válság tanulsága hogy a közgazdászoknak nem szabad önhittnek lenniük, amit tankönyveikben olvastak, hogy képesek szabályozni a gazdaságot, csak annyira igaz, mint, hogy a pszichológusok képesek a szerelmet kontrollálni. Csak befolyásolni tudják, de fogalmuk sincs mi lesz a következmény. Az élet rendje, hogy az emberek a múlt tapasztalataiból próbálnak a jövőre következtetni. A közgazdászok most tanulják a leckét, hogy ez csak nagyon korlátozottan lehetséges. A múlt problémáit nem érdemes a jövőben szabályozni, mert a gazdaság kreatívabb, mint a közgazdászok, mindig újat talál ki és nem is szeret kétszer ugyanabba a folyóba lépni.

Amit Simorék csinálnak a legtipikusabban eső után köpönyeg, de egy sátorban ülnek a hitel Szahara közepén, ahol semmi esély, hogy a hiteleső újra esni kezdjen. Azt is látniuk kéne, hogy amikor a múlt problémáit szabályozzák, akkor a jövő gondjait alapozzák meg. Amikor lesz hitelkínálat, a bankok megtalálják majd a joghézagot, arra, hogy külföldi leányaikon keresztül folyósítsák az itthon nem engedélyezett hiteleket.

Ha nem lesz hitel, akkor pedig a nagyobb értékű termékek piaca megreked a mai alacsony szinten, a legsúlyosabban azonban a lakáspiacot érinti majd. Az árak a mai szinten stagnálhatnak, sőt még esésre is számítani lehet, mert ha nincs csak 6 millió hitel a többségnél, akkor nem tud senki 12 milliónál drágább lakást venni, ami ma tipikusan olcsó panel. Az új építésű lakások piaca meghal, mert a létrehozási érték magasabb lesz, mint a hitellel elérhető legnagyobb összeg.

A képet még színezi a magyar adóelkerülési gyakorlat. Az, hogy jellemzően az emberek kisebb részének annyi a jövedelme, amennyit az APEH felé bevall és itt nem feltétlenül csak a fekete jövedelmekre gondolok. Itt van például az EVA. Hiába van valaki minimálbérre bejelentve, ha van évi 25 milliója EVA-ból és valójában gazdag ember. És ott vannak még a fekete jövedelmek, szóval ez a rendszer nem működne nálunk, sőt nagyon kontra produktív lenne. A magyar rendszerre csak egy nagyon komoly pozitív és negatív adóslista lenne működőképes. Úgyis szeretjük a bürokráciát és kevesen is vagyunk, ezért elég könnyű ilyet csinálni, csak az ombudsmant kéne valakinek lefognia.

Lehet ennek a javaslatnak azért egy nagyon komoly pozitív következménye. Az emberek a saját bőrükön tapasztalhatják, hogy mit is kell piac, kapitalizmus és globalizáció ellenességen érteni, mire kell gondoljanak, amikor ezeket a maszlagokat hallják politikusoktól. Az első piackorlátozás azt jelenti nekik, hogy nem vehetnek fel annyi hitelt, hogy megvegyék azt az autót vagy lakást, amire vágytak, és amit megengedhetőnek gondolnak maguknak. Amikor a Pécsi Vízművet foglalja el az antiglobalizációs hevület, még mindenki tapsikol, de mikor nem vehet fel hitelt, akkor az nem esik nekik jól. Pedig ezek csak ugyanannak az éremnek a különböző oldalai. Reméljük, Simor akciója egy kicsit észhez téríti a lakosságot és átgondolják, vajon tényleg a multi, globalizáció és piacellenes ideológiák-e a valódi megoldások. A devizahitel korlátozás a nagyon lájtos kezdet, ha ezen az úton végig megyünk ennél cifrább dolgokra kell felkészülni. Ma persze úgy gondoljuk, az ilyen ideológiákon a gyarmatosító multik veszítenek a legtöbbet, de a végén kiderül, ők észre sem veszik, a mi életünk pedig alapjaiban változik meg és valahogy megint mi veszítünk többet.

A vicces az egészben csak az, hogy az ötlet nem a Jobbiktól jött, habár gondolom támogatja, hanem a szabad piac legelkötelezettebb hívétől a jegybankelnöktől. Mindenesetre így is rossz ötlet.

12 komment

Címkék: simor hitelválság antikapitalizmus

Népszavazási kérdések

2009.10.01. 11:20 Magyarország21

1. Az előző korrupciós anyaghoz írtam néhány népszavazási kérdést, amit mindenképpen beadnék, mégha nem is lesz belőle semmi.

SSSajnos nem tökéletesek, főleg az utolsó, azt ilyen formában nem is adnám be. Arra kérnék mindenkit, hogy adjon ötleteket és esetleg csatlakozzon a beadványhoz.

1. Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt hozzon arról, hogy a parlamenti képviselők számát 200 fő alá csökkentsék?

2. 2. Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt hozzon arról, hogy az önkormányzati képviselők számát országos összesítésben a jelenlegi szám legalább felére csökkentsék?

3. 3. Akarja-e, hogy az Állami Számvevőszék jogkörének bővítésével az országgyűlési képviselőket, a városok és kerületek önkormányzati vezetőit, bizottsági elnökeit, az állami és önkormányzati vállalatok vezetőit és az előzők közvetlen családtagjait kétévente kötelezően vagyonosodási vizsgálatnak vessék alá?

4. 4. Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt hozzon a pártfinanszírozás olyan módosításáról, ami cégek ellenőrzésével azonos szintre emeli a pártok gazdálkodásának ellenőrzését és a szabálytalanságok büntetését?

3 komment

A korrupció visszaszorítása nemzeti sorskérdés (végleges verzió)

2009.10.01. 11:13 Magyarország21

2000-ben Ross A. Hammond egy szellemes számítógépes modellt állított fel, minként változik egy korrupt társadalom becsületessé. A modellben kétféle ember volt. A korrupt, és a mindig becsületes. A személyek véletlenszerűen „találkoztak”, ha az egyik korrupciót ajánlott, és a másik azt elfogadta, mindketten jutalmat kaptak, ha a másik nem fogadta el, az ajánlattevő „börtönbe ment”. A becsületesek mindig elutasították az ajánlatot, a becstelenek elfogadták. Az elején nagyon hosszú ideig a korruptak gazdagodtak, és virágzott az üzlet. Számuk lassan csökkent, mert kevés volt a becsületes, kevesen „mentek börtönbe”. A változás gyorsan jött. Amikor a korrupt-becsületes arány átlépett egy szintet, és megnőtt az esély, hogy becsületessel találkozik egy korrupt, hirtelen egyre több becstelen döntött úgy, hogy nem ajánl korrupciót, így hiába volt a becstelenek aránya magas a társadalomban, a korrupció eltűnt. A számítógépes társadalom néhány másodperc alatt korrupció mentessé vált.

Ahhoz, hogy ez a modell működjön néhány feltételt teljesíteni kell.

Kellenek becsületes emberek.
Következetes cselekvés. Minden korrupciós ügyben, amivel becsületesek találkoznak, feljelentést kell tenni.
Gyors, határozott ítélet, hogy a feljelentésnek legyen értelme.
A lebukás veszélyének és a büntetésnek elég nagynak kell lenni, hogy a becstelenek ne merjenek ajánlatot tenni.

Hazánk a modell egyetlen kritériumát sem teljesíti. Illetve az elsőt részben, vannak becsületes emberek, (akik akkor sem élnek, a nem teljesen törvényes előnyszerzéssel, ha lebukás veszélye gyakorlatilag nulla), de meglehetősen kevesen, és ők sem teljesítik a második feltételt, vagyis nem jelentik fel az ajánlattevőket, ezért a modell szempontjából gyakorlatilag nem léteznek.

Még ha a nemzetközi korrupciós rangsor nem is mutat végzetesen rossz képet, mi, akik itt élünk, tudjuk, hogy az egész társadalmat átszövő korrupció és ügyeskedés visszaszorítása nélkül nem tudunk versenyképes közösséget építeni. Ha tetszik, ha nem, ez egyik nemzeti sorskérdésünk.

Korrupciós piramis

Szeretjük magunkat azzal áltatni, hogy csak a politikusok korruptak, de finn értelemben Magyarországon többé-kevésbé mindenki korrupt. A többségünk visszaél hatalmával, legyen az bármilyen kicsi, hogy magának, családjának, barátainak előnyt biztosítson. Van egy korrupciós piramis, aminek tetején vannak, akik százmilliókat visznek haza, ezek jellemzően politikusok, önkormányzati emberek vagy hozzájuk közel állók. Utánuk jönnek a nagyvállalatok magasabb beosztású emberei és így tovább, egészen le a parkolóőrig. Mindenki jogosnak érzi azt a kis lopást, mert így tanultuk a szocializmusból, másrészt feljogosítva érezzük magunkat, mert a piramison fölöttünk lévők nálunk többet lopnak és nem is büntetik meg őket. Éppen ezért, a korrupció felszámolását fölülről kell kezdeni, mert ez automatikusan csökkenti azt, a piramis alsóbb rétegeiben is. De mit kéne tenni?

A modell szerint növelni a lebukás veszélyét, de ma az üzleti életben szinte bárki bárkinek tisztességtelen ajánlatot tehet, elhanyagolható a veszélye, hogy az illető feljelentse, vagy kizáródjon a „jobb körökből”. A másik oldal is elfogadja a korrupciót, mert nincs valós veszélye, hogy aki korrumpálni akar, az feljelent. Ma a politikai korrupció a legkisebb lebukással járó bűncselekmény. Egy rendes betörőt 30-40%-os eséllyel elkapnak, míg a lebukott politikus, ritka mint a fehér holló.

A politikai rendszer a korrupción alapul

Mivel a lebukás veszélye ilyen kicsi, szinte természetesnek mondható, hogy a politikusok korruptak. Ilyen induló feltételekkel, mára a korrupció politikai rendszer alapjává vált, ez mozgatja és adja stabilitását.

Sokat beszéltünk róla, hogy csak lopott pénzből lehet kampányolni. A politikusok gátlástalanul milliárdokat költenek a fekete kasszákból és senki és semmi nem buktatja le őket egy olyan bűncselekményben, amiről egy ország tud, és csak az ÁFA-csalás vonzata milliárdos választásonként. Ennek önmagában súlyos következményei vannak.

A pártfinanszírozás megoldásával erősödne a verseny a pártokon belül, csökkenne a bebetonozottság. Ma fekete pénzek nélkül nem működik a politika ezért az elitek mögött álló, a pénzt előteremtő pénztárnokok, háttéremberek iszonyatos befolyással bírnak, és nem engedik változni a struktúrákat. A központi támogatás növelésével ezek a háttéremberek és az őket védő párt elit gyengülne, nőne a változás esélye. A pártok a fekete pénzek nélkül is finanszírozhatók lennének, ezért bárki lehetne vezetője, nem csak az, aki a fekete kasszákon ül.

A politikai korrupciónak azonban van egy másik vetülete, amiről kevesebbet beszélünk. A korrupcióra alapuló politika egyfajta fordított evolúción vitte át a politikusokat. Annyira köztudott a politikai korrupció, hogy a becsületesek, az elhivatottak nem mennek erre a pályára, hanem főleg azok, akik pénzt akarnak. Ezért vált elhivatottság nélkülivé és kontraszelektálttá a politika. Úgy gondolják, egy pozícióval megszerzik a jogot a vele járó piszkos jövedelmekre is. A budapesti kerületek botrányai megmutatták, százmilliókról van szó évente egy kerületben, és ne gondoljuk, hogy ez párthovatartozástól függő kérdés, és hogy minden ügyet ismerünk. Képzeljük el a komolyabb posztokat.

Aki elhivatott, az veszélyezteti a rendszert, ezért tőlük megszabadulnak. Nem véletlenül nem tudunk egyetlen bűnbánó politikusról sem, aki lebuktatta párttársait vagy ellenfeleit. Pedig, mint a gabonapiaci kartell esetében is látható volt, belső ember nélkül nincs áttörés.

Verseny nélküli politika

A korrupció csökkenti a versenyt, de a tétel fordítottan is igaz. A verseny csökkenti a korrupciót. Ahhoz, hogy korrupció csökkenhessen, egy versenyre és nem a kapcsolatokra épülő társadalomra és politikára lenne szükség. Ma úgy gondoljuk, ha elég magasan vagy, kapcsolatok révén bármit elintézhetsz és védettséget élvezhetsz.

A politikán belüli verseny, ha lehet, még a társadalmon belülinél is kisebb. Egyrészt a 2010-es választásoknak úgy megyünk neki, hogy a mai állás szerint az emberek előtt nem lesz komoly választási lehetőség. Nagy többségünk úgy is a Fideszre szavazna, hogy az meg sem próbál politikai versenyt imitálni, nem csalogatja jövőképpel a szavazókat, csak, mint a jegyszedő, vár, hogy odaadjuk voksukat.

A pártokon belüli verseny korlátozott. Egyrészt a pártfinanszírozás, másrészt, és ez a fontosabb, a túl sok magyarországi politikai pozíció miatt. 27000 önkormányzati hely, 386 képviselő, 22 Eu képviselő, az önkormányzati és párt alapítványok, tanácsadói pozíciók, állami és önkormányzati vállalatok, állami szervekkel ez még legalább 5000-rel nő meg. Így bárki a politikai pályán kaphat olyan pozíciót, amitől „befogja a száját”.

A pártok nem azért nem csökkentik az önkormányzati és képviselői helyek számát, mert nem tudnak megegyezni, hanem mert ezek csökkentése politikai forradalmat indítana el. Az országnak erre lenne leginkább szüksége, de a pártok megakadályozzák.

Ha a posztok száma felére esne, pártonként több ezer ember esne el pozíciójától. Igazi verseny indulna be a pártokban, és a pozíció nélkül maradtak új formációkba tömörülnének. Ma egy új párt sikerének legfőbb akadálya, hogy iszonyatosan sok képviselő jelöltre van szüksége, ahhoz, hogy el tudjon indulni a választásokon és ehhez már nincs elég szabad ember az országban. Akik politizálni akarnak, már más pártokban ülnek. A verseny beindításával sokkal többet nyernénk, mint a várt költségvetési megtakarítás.

Hogyan javíthatunk a helyzeten?

Hogy a pártfinanszírozást meg kell változtatni közhely, amit mindenki tud, de semmilyen valós politikai akarat nincs rá. Nem is lehet, ha a politikán kívülről nem kényszerítik ki. Ezért népszavazáson kell kikényszeríteni a pártfinanszírozás változását és a kampány költések ellenőrzésének szigorítását. Az ellenőrzést, sokkal nagyobb felhatalmazással az ÁSZ-nak kell végeznie.
A politikusok lebukásának veszélyét törvényileg meg kell növelni. Egyrészt az ilyen büntetési tételeket növelni kell, másrészt a bíró mérlegelési jogát korlátozni kell, mert fennáll a befolyásolás esélye.
Kötelező és rendszeres vagyonosodási vizsgálatnak kell alávetni minden komolyabb pozícióban lévő politikust és közvetlen hozzátartozóját. Ez sem ad tökéletes védelmet, de rendelkezik visszatartó erővel. Így kockázatot lehet vinni a politikusok életébe, megérezhetik, hogy a közszereplés, nem csak hatalmat és immunitást jelent, hanem nagyobb transzparenciát is. Ma, ha egy politikust vagyonosodási vizsgálatot kap, azonnal politikai üggyé válik. Ráadásul az APEH nem lehet teljesen független a politikától, a mindkori kormánypárt, sőt az ellenzék is befolyásolhatja. Ezért ezt is a nagyobb jogokkal bíró ÁSZ-nak kell végeznie évente vagy kétévente kötelezően. A mai vagyonbevallások rendszere használhatatlan, ráadásul az aktuális bevallás leadásakor mindig visszaadják az előzőt, ami kiskapukat biztosít a rendszerben.
Versenyre épülő politikai rendszert kell létrehozni, csak ez teremheti meg a versenyre és nem kapcsolatokra alapozott társadalom alapját. Ehhez népszavazáson kell kikényszeríteni a parlament és az önkormányzati képviselők számának csökkentését. Ez önmagában olyan versenyt indít el, ami a politika megtisztulásához vezető első lépcső.
Következetesen fel kell jelenteni mindenkit, akit korrupción kapunk. Hammond modellje feltételezi, hogy minden esetben van következmény. Ezért motiválni kell a becsületeseket, hogy ne közönnyel szemléljék a korrupciót.

Végleges megoldást, csak az erkölcsi értékek változása, erős közösségi érzés, a közösség érdekeinek, adott esetben sajátunk fölé rendelése jelentene. Mert a probléma gyökere a közösség iránti lojalitás hiányából fakad, a közösség érdekének az egyénével szemben nincsenek esélyei. Ezért az egész folyamat elindítására nincs motiváció, a rendszer fenntartóinak jobb ez így.

2 komment

Címkék: korrupció

Fico gyógykezelt és a magyar nemzettudat

2009.08.22. 17:30 Magyarország21

Magyar nemzettudat nincs. Nincs már vagy 45 éve. Talán az Aranycsapattal veszett el végleg a nemzeti büszkeség. Nem véletlen, hogy máig a 6:3-mal szeretünk büszkélkedni, mert más nem nagyon van. Az Aranycsapat volt az utolsó, ami maradéktalanul egyesítette kis nemzetünket és semmi esély, hogy ez újra megtörténjen. Hacsak! Hacsak Fico nem tesz valamit érte. Egy nemzetet legkönnyebben az ellenségei egyesíthetnek. Eddig nekünk még az sem volt igazán, mert csak úgy individumként utáltuk azt, akik utálni szoktunk. Meg nálunk olyan jól működött az internacionalizmus, hogy komolyan hinni akarunk ebben a „ma már nem illik egymást utálni, meg eltűnnek a nemzeti különbségek” dumában.

Szlovákia, a történelem nélküli ország persze nehezebb helyzetben van, mint mi. Nekik még nehezebb nemzettudatot varázsolni, mert normálisan, a közös történelem egyesíthet egy nemzetet. Így, ha nincs történelem, marad az ellenség. Minket pécéztek ki, ami végül is okos dolog, mert azt kell választani, akivel szemben a legnagyobb a kisebbrendűségi érzés, és ezt mi teljesítjük.

Fico, viszont elszámította magát, mert olyan messzire megy, hogy ezzel már minket segít. Itt már nincs mérlegelés, hogy hát igen, de mi is hibákat követtünk el. Itt tiszta a helyzet, ezek tényleg idióták. Lehet bátran, közösen és nyíltan utálni végre valakit.

Így az a faramuci helyzet alakult ki, hogy a szlovákok végzik el helyettünk, amit nekünk magunknak kellene. Mindegy, köszönjük Fico gyógykezelt.

Egyébként, kíváncsiam várom az EU reakcióit. Egy jó kis tesztet mutatunk be, hogy milyen belső feszültségek vannak, amik az EU létét megkérdőjelezik. Amennyiben ezt a kérdést nem tudják elég keményen és egyértelműen rendezni, akkor újabb szöget vernek az EU koporsójába.

6 komment

Címkék: fico nemezttudat szlovákia sólyom

Önrendelkezés és a monoki szociális kártya

2009.08.21. 11:34 Magyarország21

Egy Herczog nevű kormánytag szerint, ha mi (a köz) valamilyen céllal pénzt adunk valakinek, ha azt másra költi, jogosan jár el. Herczog és barátai szerint a szociális kártya alkotmányellenes, mert sérti az önrendelkezéshez való jogot. Komoly és nehéz kérdés, mihez van jogom az alkotmányosan nekem járó pénzzel. (Most tekintsünk el attól, hogy milyen alkotmány az, ami mindenféle kötelezettség nélkül pénzt juttat az állampolgároknak.) Szerintem a józanész, mindenféle filantróp kétszínűség nélkül eligazítást ad az ügyben. Ha az alkotmány nekem a szociális biztonságom megtartása, vagy a gyermekem felnevelése miatt juttatja a köz pénzét, akkor nekem azt arra kell felhasználnom. A válasz így egyszerűnek tűnik, hiszen máshol pl. az állami pályázatokon nyert pénz sem költhető másra csak a meghatározott célokra. Ebben az értelemben nincs önrendelkezési jogom olyan pénzzel, ami valójában nem az enyém. Más vagyonával nem önrendelkezhetem. Ebben az értelemben a segély és mindenféle közösségi támogatás, közpénz, azt arra kell költeni, amire mi, a közösség adjuk. Ugyan a legfontosabb polgári vagy liberális alapjog, hogy a polgár mentes az ellenőrzéstől a személyét és a tulajdonát illetően, vagyis ezekkel maga rendelkezik, de e szerint erre az esetre nem igaz.

Persze a kérdést lehet tovább bonyolítani, úgy is fel lehet tenni, ha egyszer a kapott segély az ő tulajdonába ment át, akkor az onnan kezdve már az övé, azzal ő rendelkezik szabadon és korlátozástól mentesen. Herczog és barátai erre gondolnak.

Súlyos és sarkalatos döntés előtt áll a magyar jogállam. Amennyiben itt megfelelően dönt megnyílik előttünk a változások, a továbblépés lehetősége. Megszűntethetünk vagy megerősíthetünk egy a többséget mélyen bántó igazságtalanságot és a szociálisan rászorulókat is jobban munkára ösztönözhetjük. Azonban, ha rosszul döntünk, tovább fokozhatjuk a feszültségeket és hosszú időre elveszítjük a kitörés lehetőségét.

Érvek és ellenérvek

A monoki polgármester és azok, akik támogatják a szociális kártyát és a támogatások ellenőrzött elköltését, lázasan próbálják bizonyítani, miért lesz jobb így a segélyezetteknek. Kevesebb megy játékgépbe és kocsmára, több jut a gyerekeknek és ételre. Pedig az ilyen érvek fölöslegesek. Mert nem ez a bajunk. Sőt nagyon könnyű cáfolni, hogy nem lesz ettől jobb nekik, mert a kártyán lévő pénz is játékgépre és sörre váltható, csak lesz legalább 10 százaléknyi költsége, amiért valaki az élelem helyett pénzt ad. Így mondják a „szociálisan érzékenyek”, ennyivel kevesebb jut majd ezeknek a családoknak. A kártya ellen érvelőknek azonban meg kell érteniük a valódi okokat.

A bajunk elsősorban nem az, hogy mennyi jut ebből a családoknak, hanem hogy ez mi pénzünk és nem költhetik arra, amire akarják. Elegünk van abból, hogy az alkotmány által biztosított szocializmus jogokkal (jog a szociális biztonsághoz) emberek ilyen módon visszaélnek. A szociális biztonsághoz nem tartozik hozzá a játékgép és a pia, nem tartozik hozzá a tanulatlanság és a semmittevés. Mondjon bármit is az alkotmánybíróság. A gyermekeiért pedig mindenki elsősorban saját maga felelős és csak másodsorban a közösség, de ha ezt a felelősséget átruházzák a közösségre, akkor azért más jogokat is fel kell áldozniuk.

Van ennek azonban még egy gyakorlati és pénzügyi vetülete. Ha egy forint is jut játékgépre és piára, akkor pont egy forinttal fizetünk többet a közpénzből, mint amit fizetnünk kéne, ha a segély fele megy ilyen célra, akkor a megoldás a segélyek felezése.

Mert a kérdést a közösség szempontjából nem úgy kell megválaszolni, hogy ha isznak, szegényeknek ennyivel kevesebb jut élelemre, hanem ennyivel kevesebbre van szükségük, ahhoz a megélhetési szinthez, amit ők maguk elégnek tartanak. Valójában annyi pénzt kell csak juttatni ezeknek az embereknek, amennyi a játékgép és pia után megmarad, mert ez az ő szociális biztonságukhoz elegendő összeg, ezért ennyivel kell csökkenteni a juttatásokat. Addig kell csökkenteni, amíg már senki nem akar belőle játékgépezni és piálni.

A mi pénzünk

Bonyolíthatjuk a kérdést, de ilyen egyszerű, az alkotmányban biztosított közpénz, a mi pénzünk, nem arra való, hogy bárki kedvére költögesse, amire akarja. Ez az alkotmányban megjelölt célra van, egy minimális szociális biztonságra és itt a minimálison lenne a hangsúly. Sajnos a mérték nincs benne az alkotmányban és ennek meghatározásával nem is foglalkozik senki. Azonban, aki a segély egy részét nem erre költi, az nyilvánvalóan bizonyítja, hogy többet adunk annál, mint amire szükség van. Ezért a szociális kártya csak félmegoldás, bele kell végre vágni és radikálisan csökkenteni az összes juttatást. Csak ez hozza meg a felelős viselkedést a segélyezettek részéről.

Egyébként a kártya nem sújtja azokat, akik amúgy is becsületesen költik el a pénzt. Mint ahogy, nem sújtjuk az 50 km/órás sebesség korlátozással, aki amúgy is betartja azt.

A szociális kártya igazi haszna

A szociális kártya arra jó, hogy a magyar alkotmánybíróság végre hozzon racionális és tiszta döntést, a szociális biztonság és a gyermekek támogatása címén juttatott pénz nem minősül magántulajdonnak. Azzal nem rendelkezik szabadon, aki kapja, azt kötelessége a célnak megfelelően használni. A legjobb persze az összes szociális jog eltörlése és egy tiszta polgári alkotmány létrehozása lenne, mint a kommunizmussal való végső leszámolás szimbóluma. Ez azonban nem reális cél, mert a következő kormányra esélyesek mindegyike valamilyen módon éppen a szocializmust és a Kádár rendszert szeretné restaurálni, igaz egészen más néven.

Egyetértek Biharival a magyar alkotmány komoly reformra szorul, de elsősorban a szociális jogok és állampolgári kötelességek tekintetében. Itt van a legnagyobb homály és ebből fakadnak legégetőbb gondjaink. A szociális kártya rávilágított a problémákra, lehetőségünk lenne, hogy vitát folytassunk a kérdésben, de a magyar pártok a valódi kérdések helyett csak a homokozóban püfölik egymást és lózungokat hajtogatnak.

10 komment

Címkék: monok szociális kártya alkotmány bihari herczog segély

Kaszinó ország –Gagyi ország

2009.07.28. 08:36 Magyarország21

A magyar kilábalás programja

Ki szeretne kaszinó országban élni? Én nem, de gagyi országban még kevésbé van kedvem. Pedig abban élek, és nem élvezem. Valahogy nem tudok felnézni magamra a magyarságom miatt és ennek nincs köze a történelmünkhöz, csak ahhoz a nyomorhoz, ami itt van már 60 éve, a leépüléshez, a tunyasághoz, a lustasághoz. Normálisan nem örülnék, ha azt mondanák, a fővárostól 30 km-re építenek egy hatalmas kaszinóvárost, mert csak ebből lesz sok pénze az országnak. Beruháznak 1.000.000.000 dollárt és létesítenek 2300 munkahelyet. Annak örülnék, ha a Videoton létesítene új chipgyárat Finnországban, de mi nem létesítünk sehol semmit. Nincs innováció és nincs fejlődés, ha építünk vagy üzemeltetünk valamit az gagyi és balkáni. De lassan a balkán kikéri magának a jelzőt, ha a magyarokra használják.

Bármihez nyúlunk, csak gagyit állítunk elő. Westendeket, Mamutokat, Zalakarosokat, ciki éttermeket, elfecsérelt találmányokat. Tényleg, mire lehetünk mi büszkék? Voltam a minap Zalakaroson, hát rémálom volt. A világon bárhol csillogó, izgalmas várost varázsoltak volna ilyen természeti kincsre, ahova arab sejkek és svájci nyugdíjasok járnak, mi a keletnémet turisták paradicsomává tettük, ahova jöhetnek nosztalgiázni a 70-es évek feelingért. A legjobb szálloda még csak 10 éves, de már esik szét, egy SZOT üdülő szintjén van, a svédasztalos vacsoráiba valószínűleg elve gyomorfertőtlenítőt kevernek azért nem történt még tömeges ételmérgezés és szerencsés lehet az, akit a pincér a kávézóban nem vág át, de csak azért mert elszámolta magát.

Persze azt mondják most, hogy igazságtalan vagyok, van néhány dolog, ami majdnem világszínvonal. Van, de kevés az olyan emberek száma, akik képesek ilyet létrehozni és őket is húzza le a gagyi, az igénytelenség és a kihívás hiánya. Ilyen országban, nem kunszt a legjobbnak lenni és ennyi teljesíteni képes ember nem elég egy sikeres országhoz.

Ennek a kormányhoz semmi köze, ha csak nem annyi, hogy ők is gagyiland politikai versenyében lettek az elsők és ez meg is látszik rajta. Képzeljük el, milyenek lehetnek, akik hátrébb végeztek. A pártrendszerünk is a gagyi terméke és szemétre való, de nincs helyette normális, akkor meg jó ez is. Csak úgy legyintve, Pató Pálosan. Így élünk mi, mindegy ki van kormányon, mi nem változunk.

Ha valaki azt hiszi, felhúztam magam, a kaszinóterven, az téved, én őszintén támogatom. Szerintem nem vagyunk másra alkalmasak. Aki meg azt állítja, hogy egy kaszinó az maga a bűn, fertő, dorbézolás, erkölcstelenség és nem akarjuk, hogy gyermekeink ilyen világban éljenek? Annak, felhívnám a figyelmét, hogy ennél rosszabban élnek. Egy kuplerájnak sem kell szégyenkeznie velünk szemben. Korrupció, kicsinyesség, álomnélküliség, ügyeskedés, ezek vagyunk.

Las Vegast felépítették a semmi közepén mindentől távol és iszonyatosan sok pénzt keresnek vele. A Velencei tó maga a semmi, még csak nem is a közepe. Itt van Budapesttől 20 percre, de olyan érdektelen, hogy néhány szörfösön és a nyaralókkal rendelkezőkön kívül nem ismeri senki. Kihasználatlan, hozzájárulása a nemzeti vagyonhoz néhány másnapos lángos és a húsz éves vizi bicikliken kívül elég kevés.

Mit veszítünk vele, sőt mit veszítenénk bármivel? Milyen értéket kéne megóvnunk? Milyen hagyományunk maradt még nekünk? Nincs mit veszítenünk, csak a láncainkat.Adjuk el, amink van.

Legyünk mi a világ első kaszinó országa. A Balatonból meg lehetne csinálni a Földközi tengert és a partján körben piramisokat, Rómát, Athént, egy mini ókort és reneszánszot, meg mindent. Las Vegas építőinek lesznek ötletei.

Nagy pénzt hozhatna, ha áruba bocsátanánk a nemzeti függetlenségünket. Adjuk el a kormányt a kínaiaknak. Ők szavazhatnak helyettünk az unióban, az európai intézményekben, egy kínaira cserélhetik Kovács Laci biztosunkat, a nagyköveteket, paks vezérét, a rektorokat és minden döntési pozícióban lévő embert.

Inkább Hu Csin Tao, mint Csin ta lan!

Ezért kapunk évi 20 milliárd dollárt, a másik 20 bejön a kaszinókból és mindannyian nyugdíjasok lehetünk, mint Kuvaitban és még csadort sem kell viselni.

Szerintem ez a magyar kilábalás programja, ennél többet és jobbat nem tudunk és nem vagyunk képesek megvalósítani, és még ez is jóval realistább és életszerűbb, mint a jövendő kormányé.

5 komment

Címkék: kaszinó velence kína zalakaros

Egészségügy, hálapénz, korrupció

2009.07.09. 19:10 Magyarország21

Régebbi írás, de beleillik az előzők sorába.

Biztosan mindenki emlékszik arra a pillanatra, amikor először adott pénzt valakinek, hogy jobb szolgáltatást, méltóbb elbánást kapjon ő vagy rokona. Nincs túl sok kétségem: minden magyar családnak van legalább egy tagja, aki elvégzi a család ilyen irányú „kötelezettségeit”. Ezt az élményt általában egy orvosi rendelőben éljük át először, mert ha nem is vagyunk képesek más célokért megvesztegetni valakit, gyermekünk, szüleink egészségéért megtesszük.

A korrupció alapiskolája

Én jól emlékszem, az első esetre. Sokáig készültem, kikérdeztem ismerőseimet, hogy megy ez? Bátorítottak, ez „természetes”. Az izgalom nagyon profánul oldódott föl, az orvos olyan természetességgel csúsztatta a zsebébe az akkori átlagfizetés negyedét tartalmazó borítékot, mint aki minden nap ezt csinálja. Hát, gondolom, ezt is csinálta. Megértjük az üzenetet, a másik fél ezt természetesnek tartja, ezért nem kell rosszul éreznünk magunkat, neki kéne. Oldódnak gátlásaink, sőt, rájövünk az itt megszerzett „tudás” máshol is hasznosítható. Aztán jön a parkolóőr, a kalauz, valaki az önkormányzatnál, a rendőr, stb.

Inkább Hipokrita mint Hippokratész

A hálapénz orvosi meghatározása meglehetősen hipokrita képződmény: az orvosnak utólag adott önkéntes juttatás; az orvosnak olyan magatartást kell tanúsítania, melyből egyértelműen következik, hogy az ellátás minősége a juttatástól független. Tudjuk, ez a gyakorlatban másképp van. Nem előre fizetünk, de nem is teljesen utólag. Az első fizetés a második látogatást befolyásolja. Senki sem kockáztat. A szolgáltatatás minősége pedig nem a jó vagy a rossz műtétről szól, hanem arról, hogy mennyit kell várni, mennyi időt szánnak rád, mennyire vesznek komolyan, ne adj’ isten emberszámba, vagy milyen szobát kapsz. Szóval ez nem valami kedves gesztus, hanem megvesztegetés.

Itt tanuljuk meg, hogy ez működik és nem is nehéz. Innen indulva jut többségünk egy idő után tévesen arra a következtetésre, hogy pénzzel minden elintézhető, a korrupcióval megszerzett előny: „ügyesség.” Amikor pedig elég sokan gondolják ezt egy országban, már erre építik gazdaságukat és társadalmukat.

Magyarországon versenyelőny, ha valaki jól tud vesztegetni, vagy hagyja magát megvesztegetni Aki úgy gondolja, elhivatottságból lett orvos és nem hajlandó pénzt elfogadni, vagy vállalkozó, de nem hajlandó leadni a százalékot, annak felkopik az álla. Lehet ő a legjobb, versenyhátrányba kerül azokkal szemben, akik kényelmesen élnek, kevesebb elhivatottsággal.

Azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk: egy ilyen rendszer nem előre visz.

Elveszítendő illúziók

Az egészségüggyel kapcsolatban le kell számolnunk néhány illúzióval.

1. Az egészségügy soha nem volt ingyenes.

Az egyetlen dolog, amiben nálunk nemzeti egység alakult ki, az a vizitdíj eltörlése volt, pedig vizitdíjat mindig is fizettünk, és fizetni is fogunk, hiába törölték el a 300 Ft-ot. Miért volt rosszabb a közösbe fizetni 300 forintot, mint az orvosnak ötezret? Mert nem bízunk meg abban, ami közös. Az a biztos, ha tudják, tőlem kapták, és nem elég, ha az orvos elméletileg tudja, én is beletettem a közösbe azt, amiből fenntartják a rendszert. A mai biztosítási rendszer legnagyobb gyengéje éppen az, hogy nem tartjuk valódi biztosításnak. A fizetés és a szolgáltatatás elválik egymástól, azt sem tudjuk, mennyit fizetünk pontosan. Nem választhatunk, nem szabhatjuk az igényeinkhez az érte járó szolgáltatást és nem is kérhetjük számon. Mint az úthálózat: van, de nem mondhatjuk, hogy én jobban féltem a kocsimat, hajlandó vagyok többet fizetni, de az én utam legyen jobb. A szocializmusban megtanultuk, ami mindenkié, az senkié, vagyis a kiváltságosoké, mert mindenki egyenlő és vannak egyenlőbbek. A szocializmusnak csak akkor lesz valóban vége, ha ez a mentalitás minden területen kihal, az egészségügyben is.

2. Jelenleg is piaci viszonyok vannak az egészségügyben.

A hálapénz a szocializmus piacgazdasága. Senki ne gondolja, hogy az egészségügyben nem működött és működik egy deformált piac. Attól deformált, hogy a pénzen kívül a kapcsolatrendszer szabja meg, hogy valaki milyen gyógyítást kap és kitől. A legjobb orvosok gyógyítanak a legtöbb pénzért és hozzájuk a legnehezebb bekerülni. (Természetesen vannak üdítő kivételek, de ezek szükségszerűen kivételek.)

A probléma a deformált piacgazdasággal az (is), hogy az ember nem lehet biztos benne, hogy a pénzéért jó ellátást kap, mert semmilyen számonkérési lehetőség nincs, és a befizetett hálapénzt még a legrosszabb szolgáltatás esetén sem lehet visszakapni. A szabad orvosválasztás létezik, de csak annak, akinek van elég pénze és kapcsolata.

3. A rendszer „igazságossága”.

· A rendszer a lehetséges rendszerek legigazságtalanabbika. Aki azt gondolja, hogy ma a gazdagabb és jobb kapcsolatokkal rendelkezők nem kapnak jobb ellátást, az nem ebben az országban él. Mivel a hálapénz világában nincsenek árak, mindenki annyit ad, amennyit megengedhet magának, vagy amennyiről úgy gondolja, ezért már biztosan jól ellátják. De mi van akkor, ha, amit gondolok, kevés, vagy kevesebb, mint amit a szomszéd ágyon fekvő adott, vagy nem kevesebb, de őt valaki beprotezsálta? Akkor hiába fizetek, rosszabb szolgáltatást kapok, mint ő. Az igazi versenyhelyzetben, az árak ki vannak írva, az egyik intézményben magasabbak, a másikban alacsonyabbak. A több pénz jobb szolgáltatást jelent, ha befizetem, ugyanolyan szolgáltatást kapok, mint mások. Ilyen esetben elméletileg a kapcsolatok is háttérbe szorulnak. Ezért egy szegényebb, kevesebb kapcsolattal rendelkező ember is dönthet úgy, hogy spórolt pénzét jobb szolgáltatásra költi, míg ma ezekre a helyekre neki szinte lehetetlen bejutni, mert nem elég egy műtétért 300 ezer forintot fizetni, még kapcsolat is kell, aki bejuttat az orvoshoz.

· A hálapénzre nem lehet biztosítást kötni, ezért az egészségbiztosítás lényege, a kockázat szétterítése a társadalomban: nem működik. Aki gyakran beteg, anyagilag is tönkre megy. A másik rendszerben, ha valaki jobban fél a betegségektől, köthet biztosítást, magasabb szolgáltatási szintre.

· Az orvosok oldaláról nézve is igazságtalan a rendszer. Szemtelenül alacsonyak a hivatalos fizetések és nem tesznek lehetővé a valódi differenciálást. A hálapénz csak egyes területeken jelentkezik rendszeresen. A 16 órát műtő baleseti sebész, az altatóorvos vagy a patológus hátrányban van a nőgyógyásszal, szívsebésszel, onkológussal szemben. Az egészségügy csak a szakmák együttesével működőképes, a betegek érdeke azt diktálná, hogy igazságosak legyenek a bérek. Ez azonban a mai rendszerben lehetetlen. Nem adhat magasabb bért az igazgató annak, akiről tudja, hogy kevesebb hálapénzt kap.

· Igazságtalan a rendszer a magánrendelőkkel szemben is. Ott az orvosok a saját maguk által vásárolt gépeken adózott jövedelmet termelnek, míg az állami gépen adózatlan magánjövedelem termelődik.

4. Kivételezettek kasztja

A súlyosabb kérdések most jönnek. Miért jogosult az orvosok egy része adómentesen pénzt keresni, amikor mi többiek, nem? Miért nem ellenőriz az APEH a rendelőkben úgy, mint a presszókban? Miért vannak az orvosok kivételezett helyzetben? Miért nézik el nekik, hogy a munkahelyük eszközeit saját célra használják? Mit mond az orvos egy vagyonosodási vizsgálat esetén?

Nézzük a kérdést a betegek oldaláról. Igazságos-e, hogy a magyar lakosság jó része semmit nem tesz saját egészségének megőrzése érdekében, hanem azt várja, hogy gyógyítsa meg az egészségügy. A megelőzés a legolcsóbb és leghatékonyabb módszer, de a lakosság zöme nem jár szűrővizsgálatokra, masszívan dohányzik, nem sportol, nem próbál egészségesen étkezni, töményet iszik és több gyógyszert eszik, mint kellene. Nem véletlen, hogy a világ nagy gyógyszerfogyasztói közé tartozunk. Amerikában egyes kórházak nem hajlandók megműteni a lábtrombózisos dohányos betegeket, amíg nem szoknak le a dohányzásról. Mondván, hogy az önmagában megszüntetné a problémát. Nálunk a terhes nők 30 százaléka dohányzik egy tavalyi adat szerint.

4. Tökéletes egészségügyi rendszer nincs!

Minden rendszerrel elégedetlen valaki. Mindenhol folyamatosan a rendszer átdolgozásán gondolkodnak, mert veszteséges, nem elég szolidáris vagy túl hosszúak a várólisták. A mi rendszerünk senkinek sem jó, mégis mindenki védi. A legjobb azért mégis az egészségügyi szakmának, mert nagy előjogokat biztosít, nem kényszerített felelősségvállalásra és teljesítményre. Nagyon jól élhet benne az is, aki csak alibizik, és nagyon rosszul, aki halálra dolgozza magát. A betegeket semmi sem védi, gyakorlatilag az orvosi műhibákért sem vállal felelősséget senki. Nálunk mindenki arra vágyik, hogy amerikai műszerezettség, svájci szervezettség és svéd szolidaritás legyen, de magyar hozzáállás és magyar teljesítmény mellett.

Hálapénz és orvosi korrupció

Van az orvosi korrupciónak olyan rétege is, ami már bűncselekmény vagy annak határán áll: az indokolatlan leszázalékolás, a gyógyszergyártókkal való összejátszás, pénzért betegszabadság. Tipikus eset, ha valakit ki akarnak rúgni a munkahelyéről, gyorsan orvoshoz szalad, kiíratja magát, mert betegállományból nem lehet elbocsátani. Ezzel a munkaadónak, és a társadalombiztosításnak is kárt okoznak, és soha nincs belőle botrány.

Félreértés ne essék: nem az orvosok rosszak, a rendszer rossz. A magyar társadalom egésze is így működik. A versenyszférában is. Minden területen rendet kéne tenni, de az orvosoknál az elsők között, mert a hippokratészi eskü ezt a szakmát más erkölcsi magasságba helyezi. Ennek ellenére egyre inkább az az érzésünk, ha nincs pénz, nincs lelkiismeret sem, pedig aki ingyen nem lelkiismeretes, pénzért sem lesz az.

Kézenfekvő megoldás nincs. Valahogy (legalább) odáig kellene eljutni, hogy a hálapénzt a kórház kapja és adózzon. A hálapénzek központosítás is jó ötlet, mert akkor a többi kolléga figyeli, hogy mindenki leadja-e a pénzt a közösbe. A végső cél nem lehet más, mint a hálapénz törvényesítése, vagyis az árak kifüggesztése: nem deformált, igazságtalan, hanem igazságos versenyhelyzet, valódi biztosítással.

A hálapénznek hála, ma mindannyian részt veszünk a korrupcióban, ezért csak magunkkal együtt tudnánk azt megvetni. Pedig olyan országot kéne építeni, amelyben a korrupció megvetendő és nem az „ügyesség” fokmérője.

18 komment · 1 trackback

Címkék: egészségügy hálapénz korrupció

A korrupció trükkös útjai

2009.07.01. 09:30 Magyarország21

Hányan pályáznának egy 3. kerületi 10 ezer négyzetméteres kereskedelmi ingatlan megvételére a mai gazdasági helyzetben? Talán négyen-öten. Hányan jelentkeznének egy 10. kerületi 15 ezer négyzetméteres telek megvételére? Talán ugyanannyian. De vajon hányan pályáznak, ha a kettőt csak együtt lehet megvenni? Csak az, akinek el akarom áron alul adni. Az utóbbi időben a mindenki jobban figyel, ezért a közvagyon lopása egyre nehezebb egyre rafináltabb trükköket kell kieszelni, hogy nagyobb feltűnés nélkül lehessen véghezvinni.

A két ingatlan értékesítéséről a Budapesti Fővárosi Vagyonkezelő Központ jelentett meg hirdetést, a hétfői Napi gazdaságban. A két ingatlanra csak együtt lehet pályázni, ami erőteljesen szűkíti a pályázók körét. Ilyen trükköket akkor szoktak alkalmazni, ha előre kinézett vevőnek értékesítik az ingatlant. Mivel valószínűleg csak egy csoport érdeklődik majd az ingatlan iránt, az is megeshet, hogy több cégnéven, így az ingatlanok 2 milliárdos vételára nem megy túl magasra.

Hát hiába, már nem olyan egyszerű a világ mint régen. Újabb és újabb trükköket kell kieszelni, mert az aljas közvélemény néha arra vetemedik, hogy felháborodjon, amikor a közszereplők jogosnak gondolt jussukat ki szeretnék utaztatni titkos számláikra.

A közbeszerzéseknél egyébként a legszellemesebb trükk, amikor egy nagyobb csomagban olyan tevékenységekre is kérnek árat, amit a jövőbeli nyertes és a kiíró is tud, hogy nincs rá szükség és nem lesz lehívva. Például a vásárolt eszközökhöz kapcsolódó oktatás. A szerencsétlen, tudatlan pályázó beárazza ezt a tevékenységet is, míg a bennfentes beír rá valami iszonyatos alacsony árat. Gyakorlatilag nullát. A valóságosan elvégezendő tevékenységekre pedig magasabbat, mint a reális. Így az együttes ár értékeléskor, jobb árat ér el, mint a tudatlanok. Aztán a belső barát nem hívja le azokat a szolgáltatásokat, amire nincs is szükség.

Ennek egy másik változata, amikor többféle szolgáltatási szintre is kérnek árat. Például 2 órán, 6 órán vagy 1 napon belüli javításra. Tudják előre, hogy mindent csak 6 órán belül akarnak javíttatni, ezért a bennfentes azt a piaci ár 150%-án árazza a másik kettőt, pedig 50%-ra. Így az együttes értékelést szintén megnyeri.

Hasznos trükk még, nem a vásárláskori bekerülési érték, hanem az élettartam alatti összköltség szint szerinti értékelés. Vagy az ingyenesen felajánlható szolgáltatások. Egyik esetben sincsenek valódi objektív szempontok.

A végére még egy ingatlannal kapcsolatos egyszerű trükk. Értékelési szempont lehet, hogy a vevő mennyi idő után akarja hasznosítani az ingatlant. A barát nagyon közeli, akár irreális időpontot ad meg. A későbbi nyertesen ezt a kritériumot aztán nem kérik komolyan számon.

Sok egyéb olyan trükk is van, amire még nem jöttünk rá. Örülnék, ha mások is írnának ilyenekről.

14 komment

A nagy fuzárium hiszti és a felvilágosult ember legendája

2009.06.30. 16:31 Magyarország21

Mióta világ a világ érdemes feltenni a kérdést, kinek érdeke? Minden összeesküvés elmélet mögött ez a kérdés áll. Nem szeretnék egy újabbat felállítani.

Előbb az ÁNTSZ 250 élelmiszer mintát levizsgált és egyben sem talált fuzáriumot, aztán végre egy önbejelentéssel találtak végre fertőzött gabonát. Sokakban ekkor már az is felmerült, hogy nem csak azt szolgálja-e, az akció, hogy az ellenőrzés hatékonyságát bebizonyítsák. Az persze feketén fehéren bebizonyosodott, hogy nincs olyan élelmiszer a piacon, ami veszélyeztetne bennünket. Eztán a kérdés tényleg jogos. Kinek volt érdeke a hiszti? Megszokhattuk már, hogy szülők és internetet böngésző háziasszonyok szeretnek az egészséggel kapcsolatos pletykákra rárepülni, ezért ha valakiknek érdeke úgy kívánja, ezt kihasználhatja. Azt is láttuk már, hogyan zúzták porig a világhírű magyar libamájtermelést egy jól irányzott állatvédő marketing akcióval.

Talán kevesen tudják, hogy ma hazánkban a gabonatermesztés az egyik legjobb üzlet. Azok a cégek, akik nagy területen gazdálkodnak, a drága euró és jó termés miatt, halálra keresték magukat. A legtöbbjük visszafizette hiteleit és a magyar agrárkereskedelem 2 milliárd eurós többletéből is kivették részüket. Idén a korai szárazság miatt kisebb termés ígérkezett, ami további áremelést jelezett.

Tényleg, kinek az érdeke?

A nagykereskedőknek tehát érdeke az árak leverése, de a külföldi versenytársak, sőt az ottani vevők is profitálnak belőle. A recept egyszerű és a gyógyszeriparból ismert. Amikor beragadt készleteket akarnak értékesíteni, például egy védőoltásból, kis energia befektetéssel nagy pánikot lehet elérni és az állam kénytelen leoltani a lakosságot. Láttunk már ilyet. Ez olyan irracionális költségeket jelent egy országnak, amit semmilyen kockázatelemzési módszerrel nem lehetne igazolni. Olyan betegségekből, amelyekből oltással és oltás nélkül is van évente 2-3 megbetegedés, egy kis média hisztivel ki lehet használni arra, hogy olyan milliókat leoltsanak, akiknek nulla esélyük lenne a megbetegedésre. A fuzárium kapcsán mondta is a feleségem, hogy ezek után a német biotermékek forgalma biztosan felszökik az égbe.

Szóval van elég csoport, akiknek érdeke a legendák gyártása. A többit már elvégzik helyettük a szülők és a bennünk élő ősember. Egy orvos, még a rádióban is nyilatkozott, hogy egy 5 éves gyereknek a müzlitől kinőtt a melle. Érdekes. Nem véletlen, hogy az ÁNTSZ-hez már nem így jelentették az esetet. Ha egy javasasszony mondja, kinevetjük, de ha orvos, akkor nagyobb a baj. A plasztikai sebész kollégák helyében én tiltakoznék, mert senki nem fog hozzájuk járni, inkább müzlit esznek helyette.

Szakmai feszültségek

Árnyalja a képet még egy kis szakmai feszültség is. Az élelmiszer egészségügy az ÁNTSZ-től, ahol normálisan van, Gyurcsány alatt átkerült az állategészségügyhöz, vagyis az egészségügytől az agráriumhoz. Egy biztos, azóta is megy a szakmai adok kapok. Az egész fuzárium hiszti, most blama az állatosoknak, mert rávilágít az ellenőrzési rendszer hiányosságaira. Ráadásul az ÁNTSZ-t jelölték ki, hogy ellenőrizze őket.

A felvilágosult ember legendája

Semmit nem változtunk hiedelemvilágunkban az ősember vagy a középkor óta, akkor simán elhitték, hogy a szomszéd boszorkány, most meg, hogy a müzli helyettesíti a mellnagyobbítást. Azt szeretnénk hinni a 21. század elején, már mindent tudunk a világról, és racionális lények vagyunk, de ez közel sincs így. Igaz, van atomenergiánk, de vizet melegítünk vele, gőzt fejlesztünk, és mint egy kezdetleges gőzgép, meghajtunk vele egy áramfejlesztőt. Hát nem muris. Az orvostudomány még nevetségesebb. A mai napig a betegségek okának gyógyításához nem jutottunk sokkal közelebb. A kezelések főként a tünetek visszaszorítására koncentrálnak. Arról nem is beszélve, hogy olyan alapvető dolgokat nem tudunk magunkról, hogy miért van a nyirokrendszer, de még azt sem, hogy mire jó az iköböl, pedig az csak valami hallóüreg a fejben. Az, hogy felvilágosultak vagyunk csak az egyik legenda a sok közül, amit bevettünk.

Mivel a legtöbb ember azt sem tudja mit tudunk és mit nem, ezért az ő fejükben a tudományos ismeretek is csak legendák. Beszélgettünk már a kvantumechanikáról? Nem hiszem, hogy nagy különbség lenne egy 12. századi pokolról folytatott beszélgetés és e között. A középkori faluba érkező csodavíz árusnak nem volt nagyobb sikere, mint a Pí-víznek, a Norbi Update-nek vagy a Litkei vitaminoknak. Bármit elhiszünk és a női magazinok és site-ok számának növekedését figyelve ez csak romlik.

Ezért voltak és lesznek legendák, számuk nem a mi felvilágosultságunktól függ, hanem csak attól, hogy mennyit akarnak velünk megetetni.

12 komment

Címkék: fuzárium ántsz atomenergia

Üzenet a kriptából – TGM levelet írt

2009.06.25. 13:41 Magyarország21

Kísértet járja be Magyarországot a neokommunizmus kísértete. TGM fehér leplet öltött és úgy jár-kel a Moszkva tér környékén. A belvárosban nagyobb figyelmet keltene, de félő, hogy Rogán elvitetné koldulásért. De TGM, a megújított kommunizmus kísértete, a Moszkva teret választotta. Végül is ez legnagyobb sikereinek színhelye. Itt volt életében legnagyobb hatással a társadalomra, ekkor szórakoztatta a legtöbb embert. Legalább egy fél ország röhögött rajta, úgy hogy még Sas Józsi is megirigyelte.

TGM levelet írt, méghozzá a Magyar Nemzetben (http://www.mno.hu/portal/644883). Rossznyelvek egyből tudni vélték, hogy a Népszabi már nem közli, ezért próbálkozik ott.

Írása, mint általában érdekfeszítő, több órás koncentrálással sem lehet teljesen kihámozni mit is akar vele mondani. Egy röpke 21 ezer karakteres dolog, aminek már első mondata ilyen csemegéket tartogat. „Barátaim s magam élesen ellenezzük, elutasítjuk a neokonzervatív-neoliberális politikát folytató „balközép” kormánykoalíció ortodox monetarista, egyensúlyi, „kínálati oldali” gazdaság- és társadalompolitikáját, a népjóléti (szociális) rendszerek leépítését, a szociális segély, a családtámogatás, a gyes, a gyed, a szocpol korlátozását, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak nominális csökkentését, a „segély helyett munka” képmutató programját, a hiánycéloknak a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió diktátuma alapján történő meghatározását.”

Grétsy László összeráncolta a homlokát, de még Bill Gates is kritikát fogalmazott meg. A word azt mondta: Hosszú mondat. Vizsgálja fölül!

Én utoljára Lukács Györgynél olvastam ilyeneket ott sem értettem, de az kötelező volt és valahogy a múlt században az emberek sokat sejtetően mosolyogtak, ha ilyeneket olvastak. Akkor még ciki volt bevallani, hogy semmi értelme és egy mikronnal sem visz közelebb bennünket a valóság megismeréséhez. Ma már inkább a Nők lapja „Azok a boldog hetvenes évek” rovatába kívánkoznána és nem ide.

Végül is, aki egy ilyet végig olvas, azt már jutalmazni kéne. Állítólag minden TGM írásban ott van az a néhány mondat, amiért érdemes elolvasni. No, én itt nem találtam, de biztos én vagyok a hibás, az a 2500 szó sok volt. Annyi jött le az írásból, hogy TGM-nek kiesett néhány évtized és azt hiszi, annak ellenére, hogy piacgazdaság van válságban, a kommunizmust kell megreformálni. Elfelejtette, hogy a kommunizmust lenyomta a nyugat, mert rossz volt és minden ízében javíthatatlan. A kommunizmusnak egyetlen formája életképes és úgy látszik, tényleg ez jön ki legjobban a válságból, ezt úgy hívják kínai államkapitalizmus. Úgy sejtem TGM nem erre vágyik.

Ha a körmönfont körmondatokból jól veszem ki, TGM megalkotta a liberális-kommunizmust. A szomáliai menekültek álmát. Ahol elég az hazudni, hogy otthon mosogattam és fizetést kapok érte, ahol a női egyenjogúság úgy valósul meg, hogy az állam fizeti a feleségemet azért, ha nekem főz. Ahol, aki az ország területére egyszer beteszi a lábát, azt örökre eltartjuk. Micsoda nagyszerű álmok. Egy igazi csupa szív álmodozó mondanám, ha nem tudnám, hogy komolyan mondja.

„Olvasom” a szöveget és mikor azt hiszem itt már vége jön, kiderül, hogy csak most kezdődik. A lényeg, hogy TGM azért akarja a liberális-kommunizmust, mert fél a fasizmustól. Így sokkal érhetőbb a párhuzam, mert a kommunizmus (TGM-esen) adekvát válasz a fasizmusra. TGM azért hozta elő a kriptából a kommunizmust, hogy újra legyőzze a fasizmust. Szép misszió, ehhez kéri Orbánék segítségét. Szerintem ennél jobban be kéne nyalni hozzá, hogy meg is kapja, legalább annyira, mint Hegedűs Zsuzsának.

Szerzőnk azt kéri Viktoréktól, hogy emeljék fel a szavukat a Jobbik ellen. Talán ő is elkezdett Orbán felsőbbrendűségében hinni, azért mond ilyeneket. Nem tudja, hogy ha lenne olyan szó, ami ezt eléri már rég kimondták volna, hiszen, ha az eszmék nem is csípik a szemüket, az elveszett szavazatok biztosan. Van azonban egy ennél sokkolóbb üzente TGM kérésének. Úgy látszik, ő azt hiszi, hogy dumával a történelem megállítható. Ezt lenne a TGM századának tanulsága?

A sivatagban, hiába árul bárki a legjobb marketing szövegekkel csónakot, nem vesz senki, özönvíz esetén, meg hiába alakít Pelczné, Barsiné és Gurmai Zita kórust, hogy együtt énekeljék, ne vegyenek csónakot, mindenki azt akar. A Jobbik nem azért lett népszerű, mert olyan hihetetlen jó üzenetekkel meggyőzte az embereket, hogy a rasszizmus jobb, mint a nem rasszizmus. Sőt, még csak nem is azért, mert tömegek váltak rasszistává, egyszerűen csak senki nem tett semmit az embereket érintő gondok megoldása érdekében és még csak nem is ígért megoldást. A Jobbik nem tett mást, mint elkezdett beszélni a cigánykérdésről, és mivel az összes többi párt mélyen hallgatott, vagy hülyeségeket beszélt, hát ez lett. Most már a duma nem segít, esetleg a ráolvasás. Az sem, ha TGM előmászik, mint kripta kommunista és fehér lepelben és huhog. Csak az segítene, ha valaki látványosan javítana a helyzeten bebizonyítva az embereknek, hogy van nyugodt, békés, de gyors megoldás is, amiben egyre inkább kétkednek.

TGM kísértete akkor sem segíthetne, ha maga Marx lenne a lepel alatt, de ettől nagyon távol áll. Marx egy éledező eszme kiáltványát harsogta bele a világba, ami később milliárdokat hódított meg, tízmilliókat végeztek ki a nevében, de milliárdokat döntött nyomorba. Ma TGM huhogó liberális- kommunista kísértete inkább kriptaszökevény, egy letűnt világ síri hangja. De ha tovább folytatja és ilyen vicceseket ír, még a nemzet bohóca címet is kivívhatja magának és talán Sas Józsi helyére felveszik a Mikroszkópba (csakhogy keretbe zárjam írásomat).

11 komment

Címkék: tgm mno kommunizmus jobbik fasizmus

A szlovák történelem legnagyobb haditette - Slota pofonja

2009.06.24. 07:00 Magyarország21

Szegény szlovák politikusok. Nagyon sajnálom őket. Még a mieinknél is rosszabb helyzetben vannak. Nekik hétköznapokon annyit kell hazudniuk, mint nálunk egy választási kampányban. Az egész életük az ön és közbecsapásra épül, arra, hogy volt egy Szlovák Birodalom, vagy ilyesféle, amit a magyarok (és a csehek) valamilyen módszerrel a sajátjukként próbálnak beállítani. Nem vagyok egy revizionista, bele tudom élni magam egy szegény elnyomott kis nép helyzetébe (nem nehéz).

Már önmagában azt sem lehet könnyű feldolgozni, hogy az önálló szlovák állam megalapítóját később halálraítélték háborús bűnösként, de ezzel valahogy megbirkóznak. Az már kicsit zavaróbb, hogy a fővárosukat Pozsonynak hívták néhány évszázadon át, és minden nap azon idegesíthetik magukat, hogy a város emblematikus történelmi épületei valójában a magyar parlamentarizmus és királyság szimbólumai. Mindent megtesznek ugyan, hogy a világ ezt ne vegye észre, még a műemléki feliratokat is meghamisítják, de magukat nem tudják becsapni. Ezért állandóan a tudathasadás szélén állnak, csak némelyikük a rossz oldalon.

A legviccesebb dolog azonban most történt. Slota, aki a szlovákok legnagyobb nemzeti kincse, egyedül többet ér, mint a Kalevala, a Nagyszentmiklósi aranykincs és a Monty Python, most bevallotta, büszke rá, hogy megpofozott egy magyart egyszer réges-régen. A szlovák hadtörténetet nézve ez igazi hőstett! Ehhez képest Hunyadi és a Nándorfehérvári diadal egy kis családon verekedés, néhány karmolással. Ezért, ha Hunyadi kis csete-patéja miatt kongatjuk a harangokat szerte a világban, akkor ezért is kéne valamit csinálni.

Ezúton kérem Slota urat, írja meg nekem, hogy pontosan mikor történt az esemény, mert egyrészt kezdeményezni fogom, hogy nálunk nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a napot, hiszen ilyen vereséget még nem mértek a szlovák-magyar háborúk történetében hazánkra. Szerintem nekünk ezen a napon 24 órán át kéne kongatni az ország összes harangját. Azt is javasolnám, hogy Szlovákiában nyilvánítsák a hősök napjává, és tegyék munkaszüneti nappá, de szlovák hadtörténeti jelentőségét tekintve akár egy hetet is ünnepelhetnék az eseményt. Mivel a Szlovák Nemzeti Felkelés háttere meglehetősen homályos Slota úr jól dokumentált hőstettéhez képes, talán megérné elgondolkodni, hogy inkább az utóbbit tegyék nemzeti ünnepé.

Az egész történet tanulságaként már csak azt sajnálom, hogy nem vertem meg 7 évesen azt a török gyereket, aki néhány napot nálunk volt a faluban. Szép kis visszavágás lett volna Mohácsért és a 150 évért.

9 komment · 1 trackback

Címkék: slota szlovák szlovákia magyarverés

Mi lesz, ha bilibe ér a kezük? - A Fidesz jövőjének kérdései

2009.06.17. 19:05 Magyarország21

Műmámor

Megindult a pánikszerű álmodozás a Fideszben. Pánikszerű, mert a választási eredmény diadalmenet is meg nem is. Az 1,6 millió szavazó kevés, de az 56% elég, hogy a pártkommunikáció győzelmi mámorba borítsa a Fideszt. Végül is ki van ez számolva. Két egyéni körzetet nyernek a szocik, és a maradék 174-gyel tuti nyer a Fidesz. A kongresszuson eufória volt a díszvendég, és számháború a kikapcsolódás. Ki tud nagyobb számot mondanit játszottak, végtelen, végtelen plusz egy. Kétharmad, háromnegyed, négyötöd. Száz százalékot nem mert senki mondani. Én 90-et írok, hátha cserébe megbocsátanak nekem.

A nosztalgikus bokszoló

A Fidesz egyre inkább kezd arra a bokszolóra emlékeztetni, aki 14 évesen két haverjával kiütötte későbbi világbajnokot. Igaz, profiként 34-ből 34 vereség a mérlege, sok KO-val, de bokszzsákként is jól megél. A barátainak viszont folyton nyomja, jobb a világbajnoknál, csak nem jó a menedzser, nem volt idő edzeni, lesérült, csaltak. Kifogások sora. Most azonban tényleg megvan a kihívás, a közben autóbalesetet szenvedett exvilágbajnokkal, aki még tolószékben van, de az orvosok dolgoznak rajta, hogy a meccsre felépüljön. A furcsa csak az, hogy a győzelmet már előre megünnepelték, pedig még a meccs időpontja sincs kitűzve. A felkészüléssel meg egyáltalán nem foglalkoznak.

A Fidesz hatalommétere

Azért ünnepelnek, mert a Fidesz hatalommétere győzelmet jelez. Ez a szerkezet vezető politikusainak ülepére van szerelve, és a nyelvcsapások számát jelzi. A méter utoljára 98-ban, mutatott ilyen számot. Kellemes, bizsergő érzés, ami megnyugtat, és magabiztosságot ad. Ezzel az érzéssel az altestedben könnyen lehet a gazdagokat szidni és kedves népies fordulatokat használni.

Az Illés 72. búcsúkoncertje

A Fidesz újra azt üzente, hogy most már tényleg és isten bizony az utolsó nagy összecsapás következik: „a szabad Magyarország ideájának megvalósítása érdekében a feladat az, hogy végleg legyőzzük őket.” Kicsit olyanok, mint a megkopott rocksztárok x-edik búcsúkoncertje. Már sokszor hittük azt, hogy ez a harc lesz a végső, és eddig nem jött be. Legutóbb az EP-választásoknál, de ez sem ment elég simán. Kicsit aggódom, vajon most hihetünk-e nekik? Meg mi is az a szabad Magyarország, és mik azok a vágyak, amelyeket már húsz éve dédelgetünk, mert ezeket is mondták.

Változás

Én a műmámor és ünneplés helyett inkább ezeknek az értelmezhetetlen mondatoknak a kibontásával foglalkoztam volna. Meg azzal, hogy mi lesz az a változás, amiről a Fidesz beszél, amitől minden olyan más lesz, hogy el sem tudjuk képzelni. Az emberek változást akarnak és ezt az igényt a Fidesz, avíttas metaforáival nem elégíti ki. Inkább simán meg kéne mondani mi lesz.

A Fidesz a változásról szóló megnyilatkozásaiból arra lehet következtetni, hogy valójában nem tudják miről szól az egész. Olyanok, mint (azt hiszem) a 22-es csapdájában az egyik katona, aki, amikor a pszichológus vizsgálja, valami ilyesmit mond neki: „ne fáradjon doki, úgysem tud olyat mutatni, amiről nem a szex jut eszembe”. A Fidesznek mindenről a nagyobb állam, az állam nagyobb gazdasági szerepe, a nagyobb hatalom jut eszébe. A válságból is erre következtetett. Az állam gazdasági szerepét erősíteni kell. Ez igaz is, de nem államosítással, még ha itt-ott ideiglenesen ilyet is látunk. Hanem az állam ellenőrző szerepének erősítésével. De ha Amerikában azt mondják, keletre 300 mérföldre van az ígéret földje, és mi Budapesttől elmegyünk keletre 300 mérföldet, még csak Munkácson leszünk, és nem a Kánaánban. Szóval a recept az influenzásnak és a lábgombásnak nem ugyanaz. Az állam erejét növelni kell, de terjeszkedésről, visszaállamosításokról stb. beszélni fölösleges. (Ajánlanám Fukuyama erről szóló fejtegetését) A nagy állam nem egyenlő az erős állammal. A legnagyobb államok az afrikai diktatúrák, de rendről ott nem érdemes beszélni. A nagy állam azt jelenti, a kormányzat abban hisz, ők jobban tudják az élet bármely területén igazgatni a dolgokat, mint mások. A válság éppen arra tanít bennünket, hogy ne legyünk elbizakodottak, és hogy senki sem képes minden kockázatot átlátni.

A változás kommunikációja amúgy is veszélyes a Fideszre nézve, mert egy fiatalított MSZP-nek ez éppen kedvezni fog. Ők majd a Fideszre mutatnak és azt kérdik – Változás? Hány éve vagytok Ti a politika élvonalában?

300 forinton vett nemzeti egység

A Fidesz a népszavazás óta nemzeti egységről beszél. Ezt azonban 300 forinton vette szavazóitól. Az EP-választási nemzeti egység nem sikerült ilyen fényesre, de a politikusok szeretnek egy „picit” ferdíteni. Egy biztos, ha a Fidesz mögött létrejön ez az egység, az nem lesz nemzeti, hanem Fidesz-egység lesz. Nem szeretném azt gondolni, olyan nemzet vagyunk, akik csak valami ellen és csak ilyen pitiáner célokért képes egyesülni. A nemzeti egység csak oldalakon átívelő lehet, amikor valami magasabb célért, az ország modernizálásáért, az olimpiáért, vagy ehhez hasonlóért egyesülünk. Ilyet itt nem látni. Mussolini vajon nemzeti egységet hozott létre? Két népszavazást is tartott arról, hogy legyen-e a fasiszta diktatúra és a választójoggal rendelkezők mindkettőn közel száz százalékos arányban igennel voksoltak, cenzusos választójogi rendszerben. A mai politikai rendszer nem fér bele az oldalakon átívelő nemzeti egység, mert a politika a másik oldal iránti gyűlöletre épül. Az ország igazi változása a közös célok és egymás elfogadásában lenne. Nézzünk a németekre, és értsük miről beszélek.

Szun Ce és a Jobbik

Mao minél idősebb lett, annál többet olvasta Szun Cét. A Tiltott város palotájának wc-jében ült, ahova telefont vezettetett, és onnan irányította 1 milliárdos országát. Szun Cét érdemes minden politikusnak olvasni, sokkal mélyebb, mint Machiavelli. Szun Ce azt tanácsolja, ne harcolj ellenfeled terepén. A Fidesz mégis azt teszi a Jobbikkal. Megijedtek tőlük, egyrészt agyonhallgatást játszanak, másrészt indul a cigánykérdés „felvállalása”. A múlt szombati Magyar Nemzet első oldalára azonnal fel is raktak 3 nagy írást, kettő a cigányok bűncselekményeiről, egy meg Orbán nyilatkozata, hogy ő majd rendet rak. Kicsit késői, és hibás taktika. A cigányozás a Jobbik terepe. Minél inkább ezt a kérdést állítjuk a közbeszéd középpontjába, annál tovább erősítjük őket, mert ezt ők hozták be a köztudatba, nekik van gárdájuk, ők már megvédtek embereket. A Fidesz cigányozása azt az érzet kelti, hogy a rájöttek, a Jobbiknak volt igaza. Akkor én is rájöhetek, mondja erre a szavazó. Minden rasszista és kirekesztő vád hazugság, mert hát a Fidesz szerint is ez a fő kérdés. Ha megnézték Vonát a TV-ben, láthatták, fiatal, lendületes, hiteles, olyan kifejezések használ, mint „lehet rugózni ezen a szón”. Élesen áll szemben a Fidesz megfáradt, egyhangú megnyilatkozásaival. Nem érdemes velük a saját terepükön harcolni.

Pártszakadás, mint stratégia

A Fidesz akkor tudná szavazatait maximalizálni, ha a KDNP-t valódi pártként leválasztaná és néhány erős Fidesz politikust átléptetné hozzájuk. A KDNP önálló politikát kezdhetne, a Fidesz így még inkább középre húzódhatna. A politika fókuszát a két párt közé lehetne hozni, így a fő választási alternatívává ez a két párt válna. Az MSZP ebben az esetben erősebben marginalizálódna. A két párt, a megmaradó töredékszavazatokkal garantáltan 2/3-ot szerezhetne. Ez sem fog megtörténni, mert a pártegységet sokkal fontosabbnak tartják, mint a szavazatmaximalizálást.

De akkor mi lesz?

A magyar politika tényleg olyan, mint egy bili, a pöcegödör már pozitívumot tartalmaz, mert valami nagyobbat jelez. Ez végtelenül kisstílű világ, amire jobb kifejezés a bili. Szinte lehetetlen, hogy Fidesz innen elbukja, de jó lenne, ha még a nyáron beleérne a kezük a bilibe és felébrednének, az ünneplés helyett dolgoznának. Van 1,5 millió szavazó, aki nem döntött, de képes eldönteni a választást. Azt értik, miért nem akarják a szocikat és a Szadeszt, csak azt nem, miért adnák a Fidesznek a hatalmat. Ehhez kéne még egy kis lökés. Valami pozitívum, hogy ne a legkisebb rosszat, hanem a legjobbat kelljen választaniuk. Ha ez nem történik meg, még valami fránya meglepetés is jöhet azon a végső, nagy meccsen a tolószékes ellenféllel.

Annak, akik azt hiszik, hogy baloldali vagyok, ajánlanám ezeket. Ezek után jobboldalisággal vádoltak. Nehéz úgy jobboldalinak lenni, hogy akik a jobboldalon vannak, nem elveket, hanem párthűséget várnak el.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/06/11/szdzs

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/06/12/otlet_20

215 komment · 3 trackback

Címkék: fidesz kongresszus orbán jobbik

Magyar Bálint emberkísérlete

2009.06.15. 08:12 Magyarország21

Magyar Bálintot (MB) mindenki szidja mostanában, pedig nem érdemli meg. Iskolai emberkísérletei sok érdekes dologra rávilágítottak. Én is tennék néhány kiegészítést, és javaslatot, ami segítheti munkáját.

(Szép szó)² = (verés) ² szabály

Munkájának következtében felismertem egy szabályt. Ami kimondja, hogy a tanár minél szebben beszél a gyerekekkel, annál több a verés az iskolában. A verések négyzetesen arányosak a szép szóval. Vagyis, ha a tanárnak nincs más eszköze a diákok közötti rend fenntartására, csak szó, akkor előbb a diákok egymást kezdik verni, majd, mikor ezt unják, a tanárokat. Az is bizonyosnak látszik, hogy verés az iskolán kívül is folytatódik sőt, felnőttkorban fokozódik. Így a rendőrségnek sok munkája lesz, ami az ilyen, munkanélküliséggel terhes időkben kimondottan jól jön.

A vagy Te versz, vagy Téged vernek törvény

A törvénynek van egy minősített alfejezete, ami azokra vonatkozik, akiket otthon csak azért fegyelmeznek, ha elszívja az apja elől a cigit, vagy megissza pálinkáját. Őket ilyenkor szíjjal verik végig az utcán. A tanároknak az ő fegyelmezésük külön örömöt jelent. A szép szó és szenteltvíz nem hat, alkoholt, drogot és cigarettát nem adhatnak. Így általában csúfos kudarcot vallanak. Ezért a Te versz vagy Téged vernek törvénye kimondja, hogy amennyiben a tanár az ilyen gyerekeknek meghatározott időszakonként nem oszt ki legalább egy körmöst, akkor az eltelt idővel arányosan nő annak a veszélye, hogy ő kapja a körmösöket. A diákok példáját a szülők is követik, és csoportokban verik a tanárokat, azokon a településeken, ahol más szórakozás nincs.

MB-nek javasolnám, egy rendelet bevezetését, hogy szülő csak az iskolán belül verhesse a tanárokat, mert így elérnék az élethosszig való iskolába járás terjedését.

További javaslataim

Szervezett formát kéne adni a tanárveréseknek

A tanárverések összevisszasága sokakat bosszant, rendszert kell vinni bele, hogy a tanárok, a diákok, a szülők jól be tudják osztani idejüket, és a média élőben tudósíthasson. Szerintem az értelmetlenné vált szülői értekezletek helyett kellene bevezetni. Az elején a tanár egy kis önbírálatot tart, kínai mintára. Ezután előbb a diákok, majd szülők verhetik meg. Köpködni bármikor lehet.

Deviáns szülők kezelése

A deviáns szülők léte sok bosszúságot okozott MB-nek, de van megoldás. Ők minden rosszallás, média és törvényi támadás ellenére meg akarják választani gyermekeik nevelésének módját. Arra vetemednek, hogy más városba vigyék iskolába gyermekeiket, de előfordult, hogy elköltöztek a jobb iskoláért. Próbálkozásaikat, hogy alapítványi iskolákat hozzanak létre, törvényi úton általában sikerül letörni, de a jelenség tűrhetetlen, veszélyezteti a maradó gyerekek megélhetését és szórakozását.

Két oldalról kéne közelíteni. A büntetési tételek emelésével: vagyonelkobzással és lakhelyelhagyással büntetni az ilyen devianciát, de a kényszergyógykezelés is felmerülhet.

Hosszabb távon pedig el kell venni a lehetőséget, hogy taníttassák gyereküket. A magán és alapítványi iskolákban 4 milliós tandíjminimumot kell bevezetni, ezzel párhuzamosan MB terve szerint be kell zárni az ingyenes állami iskolarendszer „elit” iskoláit, hogy magáról a lehetőségeinél többet gondoló, deviáns családok, törtető kölykeit nehogy bejuttathassák az elitbe.

Be kell kapcsolni az iskolákat a természetbeni juttatások rendszerébe

Felháborítónak tartom, hogy mialatt egyesek éheznek, fáznak és nélkülöznek, addig az iskolában csomó luxuscikket halmoz fel az állam, teljesen feleslegesen, hiszen ezeket az intézményeket már nem használják. Ezért az eszközöket a diákok és családjaik rendelkezésére kell bocsátani. A padokat, parkettát, ajtókereteket téli tüzelőnek, a könyvtárban lévő rengeteg papírt gyújtósként kell hasznosítani. A tanároknak pedig, a diákok családjánál kell a házimunkában segíteni.

Céltáblát minden tanárra

A magasabb szintű iskolai szórakozásért is intézkedéseket kell foganatosítani. A diákokat már nem motiválja a tábla előtt álló tanár köpködése és dobálása, ezért céltáblát kell helyezni minden tanárra, a jobb motiváció növeléséért. A javasolnám, a Népszabadság egy késdobálós riportja alapján, hogy a céltáblát egy falapra erősítsék, mert így késsel is lehet bele dobálni.

A tanári szegregáció megszüntetése

Javasolnám továbbá, figyelje a statisztika, hogy egy tanár kezei közül hány kerülnek jobb egyetemekre. Amennyiben az átlagtól 2 százalékkal valaki felfelé eltér, azt zárják ki az oktatásból, tűrhetetlen, hogy egyeseknek jobb oktatás jusson, mint másoknak, és mint látható, erről gyakran a tanárok tehetnek. Ez a szegregáció rejtett formája, ezért meg kell szüntetni.

Új tantárgy a korrumpálás

Végül javasolnám, hogy a tantárgyak megszüntetése mellett, egy újat be kéne vezetni. A korrumpálás a magyarországi életbemaradáshoz nélkülözhetetlen képességgé vált az elmúlt 20 évben. Fontossá vált oktatása. Így elejét lehet venni olyan tűrhetetlen eseteknek, mikor valaki a képességek hiánya miatt nem ajánl fel kenőpénzt egy-egy politikusnak. Az új tantárgy bevezetésben a négypárti konszenzus lehetne.

14 komment

Címkék: magyar bálint oktatás esélyegyenlőség elit szegregáció

Ötletpályázat, az SZDSZ kasszájának sorsáról! - Nincs jobb, mint egy halott, oroszlánnak látszó dolgot rugdosni

2009.06.12. 20:40 Magyarország21

Az SZDSZ tényleg liberális oroszlánnak látszott két évtizeden át. Ahogy szocialista körökben mondogatták, maroknyian 3 cikluson át rángatták orruknál fogva, húzták őket a szakadék felé és még örülhetnek, hogy nem tolták, mert akkor ők estek volna be előbb. Így még azért marad egy utolsó veséjük. Már rugdostam ebben a blogban tetemüket, ami tényleg oroszlán jelmezt visel, de belül sokan sokféle állatnak látják. Egyik sem túl hízelgő rájuk nézve.

Most egy felhívást teszek közzé!

Ötleteljünk közösen, mit csináljon az SZDSZ az eddig ellopott és titkos számlákon őrzött pénzekkel! Mi legyen a pártkasszával? A magyar kampány kiadásokat nézve és a pletykák egy részének hitelt adva, ezt sokan 10 milliárdos nagyságrendűre becsülik. Az SZDSZ-nek most ezzel kezdeni kell valamit, mert ezt már nem tudják elverni. (Félreértés ne essék, a többi pártnak is van kasszája, de nekik, szegényeknek, még szükségük van rá.) Főhet az SZDSZ feje, mi legyen a kassza sorsa. Segítsünk nekik, mert az mégsem járja, hogy csak úgy szétosztják a fiúk és hazaviszik végkielégítésként, ez túl egyszerű, nem is illik kreatív önképükhöz. A legszebb az lenne, ha az új vezetés, erkölcsi nagyságát demonstrálandó egyszerűen bedobná a közösbe, és egyúttal mellékelne egy feljelentést is azokról, akik összekuporgatták.

No, ez nem lesz. Ezért szerintem szabad a pálya.

Ez állampolgáronként 1000 Ft. Az nem elég inspiráló alapötlet, hogy osszák szét közöttünk.

Az én javaslatom, inkább a következő:

Fizessék be belőle, a Hétes, Olaszliszka és Enying összes cigánygyereket azokba az elit alapítványi iskolákba, ahova az SZDSZ vezető politikusainak gyerekei jártak. Ezzel végre eljönne az általuk olyan sokat emlegetett esélyegyenlőség és deszegregáció. Mert ezek az iskolák eddig, szegregáltak voltak. Egy cigány sem járt egyikbe se. A liberális oktatási elvek szerint, ezzel magukat is segítik, mert ahogy oktatásról szóló írásomban említettem, (http://magyarorszag21.blog.hu/2009/05/24/szegregacio_1 )szerintük a középosztálybeli gyerekek nem fejlődnek eléggé, ha csak hozzájuk hasonlókkal vannak összezárva.

Amennyiben ezt megteszik, én vállalom, hogy saját pénzemen egy kutatást finanszírozok, ami bemutatja, hogy milyen pozitívan hat ez a kisebbség és a többség előmenetelére és az iskola hangulatára egyaránt. Amennyiben igazak elveik, ennek be kell következnie.

Ezt közjegyző előtt is hajlandó vagyok írásba adni.

Kérlek, tegyétek közzé a felhívást és a legjobb hármat borokkal jutalmazom. 1. díj 6 üveg, 2. díj 4 üveg, 3. díj 2 üveg.

Ha tényleg lesz ötlet, akkor kell majd egy szavazási rendszer, de erre ráérünk később.

Várom az ötleteket a kommentben!

Szösszenet az Index hétesi cigány riportjához: http://magyarorszag21.blog.hu/2009/06/11/index_99

Az SZDSZről még itt: http://magyarorszag21.blog.hu/2009/06/11/szdzs

98 komment · 4 trackback

Címkék: szdsz pártkassza pályázat

Kiegészítés az Index ózdi Hétesről szóló riportjához

2009.06.11. 18:08 Magyarország21

Miki Gabi nagy karriert fog befutni újságíróként. Aki ilyen szépen és egyoldalúan tud írni a cigányok helyzetéről, annak jövője van. Én is szeretem, amikor népmesei stílusban könnyeket elmorzsolva beszélünk cigányságról, a gonosz hétfejű rendőrökről, a vasorrú gárdáról és gonosz királyságról, amelynek minden alattvalója csak azért él, hogy a cigánysággal rosszat tegyen. Ebben a gonosz királyságban csak a legkisebb testvér nem „rest” (Copyright by Viktor), és védi az elesetteket. Ő Miki Gabi, Robin Hódként

Ő lemegy vidékre oszt (Copyright by Viktor) jól bemutatja a gonoszaknak, hogy milyen helyzetbe sodorták szegényeket. Én meg azt kérdem, ha már valakinek fizetik az útját, miért nem Ózd legvalódibb kérdésére keresi a választ: vajon mi a jó büdös francért kapott a Jobbik 33 százalékot? Őt ez nem érdekli, ír egy újabb ömlengést, amivel egy centivel sem jutunk közelebb a megoldáshoz, sőt. A potyaúton nem gondolkodik a valódi kérdéseken, mert azokra tudja a választ, ez felvételi kérdés volt az újságíró iskolában. „Ózdon csak rasszisták élnek.” Hódunk nem gondolkodik el egy pillanatra sem, miért van, hogy csak azokon a helyeken élnek nagy tömegben rasszisták, ahol cigányok is. Hogy az istenbe jött ki ez az eloszlás ebben az országban? Miért költözik minden rasszista Ózdra, meg olyan helyekre, ahol cigányok élnek. Ennek épp fordítva kéne lennie. Aki utálja a cigányokat, el kéne költözzön. Ott kéne csak Jobbik szavazónak lennie, ahol nincs cigány. De Hódunkat ilyen rasszista ravaszkodás nem hozza lázba. Ő egyenes ember, egyenesen megírja nekünk, bele a közepibe (talán ez is, nem biztos, de lehetne, Copyright by Viktor).

Arra sem gondol, hogy talán azért tartunk a 14 százalékos Jobbiknál, a nulla SZDSZ-nél, és egy kétségbeesett országnál, mert a Hódok már összes brazil szappanopera összes nyálas fordulatát leírták ebben az ügyben, annyit, hogy egy 100 részes Izaurát meg lehetne vele tölteni. Ellenben soha nem próbálják, egy vacak kis pillanatra sem, a valóság másik arcát is meglátni. Olyankor behunyják a szemüket, nehogy befolyásolja éles világlátásukat. Jobb az egyoldalú, népmesei hangnem, ha így írunk, biztos az Index első oldalára kerülünk, és az jobb, mint egy alig olvasott blogban osztani az észt.

Én magam is jártam az ózdi telepen 18 éve, én is forgattam egy külföldi TV társaságnak. Már akkor is ilyen viszonyok voltak, de akkor még a városiak féltek csak a cigányoktól. Akkor sem volt senkinek munkája, és habár én jól kerestem, nem volt videóm, de itt szinte minden házikóban láttam. Amikor megkérdeztük miért vannak ilyen nyomorult viszonyok, a lakosok izgatottan, sőt lelkesen válaszoltak, - nem volt ez ám mindig ilyen. Amikor beköltöztünk még virágok voltak, itt és itt (mutatja a helyeket) itt meg elől veteményes kert. – Amikor beköltöztek, az még a szocializmusban volt, és minden romának volt munkája, mégis rövid idő alatt romos állapotba kerültek a házak, de Hódunkat nem érdeklik az ilyen rasszista felvetések.

Nem akarom a többséget védeni, mert sokszor beleéltem magam abba, milyen lehet cigányként bemenni a Tescoba. Amikor boltosok azt gondolják, biztos lopni jöttet, és az emberek olyan tekintettel bámulnak, mintha nem lenne joguk ott lenni. Az egyoldalú baromságokat azonban nem szeretem. Nem lett volna érdemes Robin Hódnak legalább a városba besétálni, mielőtt sírva fakad, és megkérdezni az ott élő rasszistákat, hogy látják a kérdést, őket milyen sérelem éri. Hód a nagy nyomorúságot látva azt sem kérdezi, miből telik mobilra és kábeltévére, ha ahogy ő mondja „nélkülöznek”. Az, hogy nélkülöznek, erős szó. Én zsíros kenyéren nőttem fel, és nem azért mert csak azt szerettem, de nélkülözni azt nem nélkülöztem. Igaz, olyan nélkülözőt még nem láttam, aki annyira el lenne hízva, mint az illusztráción látható, rettegő fiatalember, ha már sírósra vesszük a figurát, az ilyen apróságokra figyelni kéne. Ahhoz, hogy valaki nélkülözzön, nem Magyarországon kell születni, hanem Afrikában. Itt ingyen van az iskola, az orvos, a segély, a rokkantnyugdíj, az iskolai étkezés, minden adott ahhoz, hogy aki csak egy kicsit akar, az ne nélkülözzön, még akkor is, ha tudjuk, hogy a többség tehetne többet a cigányság felemeléséért. Most biztosan többen zokogásban törnek ki, és azt sóhajtozzák, de hát szegregált iskolába járnak a szegények. Afrikában meg nincs is iskola, és még a nincs iskolába is csak feketék járnak. Vajon ha mellettem csupa roma tanul egy osztályban, akkor nem tudok megtanulni olvasni és számolni? Ha így van, akkor talán érdemes lenne elgondolkodni miért?

Robin Hód tudhatná, mikor ilyeneket ír, hogy ezzel újabb néhány ezer szavazatot szerez a Jobbiknak. Mi, akik már jártunk vidéken, másmilyen valóságot látunk. Mondjuk, a való világot, villa nélkül és el vagyunk keseredve, amikor azt olvassuk, még mindig nem nőttek fel a Hódok a probléma súlyához. Itt már nem jutunk sehova maszatolással, a többség egyoldalú gyalázásával, őszintén kell beszélni, hacsak nem az a célunk, hogy a Jobbik alakítson kormányt jövőre. Ma a lakosság 10 százaléka ért egyet a Hód riportjával és 90 komplett hülyeségnek tartja. Ebből a 90 százalékból 70 potenciális Jobbik szavazó. Azért szavaznak az emberek a Jobbikra, mert a Hódok és politikus barátaik nem hajlandók őszintén beszélni, és még mindig a „szimpi kis jogvédő” szerepében tetszelegnek. Fel kéne fogni, hogy vagy változtatunk, és nem csak a többség meglévő felelősségét emlegetjük, hanem a kisebbségét is vagy jön a katasztrófa. Amikor majd betiltanak benneteket és még engem is, akkor nem biztos, hogy lesz kedvem azon röhögni, hogy én megmondtam. Ma több szavazatot hoznak a Hódok a Jobbiknak, mint Vona Gábor. Neki csak ülni kell az irodájában, és Ti elvégzitek helyette a munkát.

Még csak annyit, legközelebb olyan embert küldjön az Index vidékre, aki járt már a Balatonon és néhány borvidéken kívül máshol is az országban. Hód láthatólag most volt először faluszerű helyen, de innen is inkább gyorsan átment egy miskolci diszkóba valami kis vidéki macát felszedni, mert olyan még nem volt neki, ahelyett, hogy komolyan a dolgok mélyére nézne. Ha nem így lenne, biztosan nem írt volna le ilyen mondatot: „Hétesen erős a közösségi kohézió, és a helyiek a máshol szokásosnál jóval őszintébbek egymáshoz.” Nem tudja, hogy vidéken általában nagyobb a kohézió, és az emberek sokkal jobban segítik egymást, igaz, ehhez nem kell naponta összeverekedni és kibékülni.

A többi néma csend, csak Hód sír fel valahol a miskolci diszkó előtt…

cigánykérdéről bővebben:http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/rasszista_vagyok_teljes_verzio_a_ciganykerdesrol_tabuk_nelkul_felelmekkel

oktatási integrációról bővebben: http://magyarorszag21.blog.hu/2009/05/24/szegregacio_1

52 komment · 2 trackback

Címkék: index cigány ózd hétes

Örömteli gyászbeszéd - az SZDSZ sírja felett

2009.06.11. 07:11 Magyarország21

Ezt az írást május 29-én tettem fel a blogomra, akkor előreszaladva az időben, eltemettem az SZDSZ-t, kevesen vették komolyan. Most, hogy ez már történelem, utólagos elemzésként közlöm változtatás nélkül (kivéve a címét), talán komolyabban veszik. Aki már olvasta, ne olvassa újra, csak ha unatkozik.

Egy örömteli gyászbeszédet szeretnék mondani az SZDSZ fölött. Igaz, van a mondás, hogy halottról vagy jót, vagy semmit.(ráadásul még meg sem haltak, de pokolba a lényegtelen részletekkel.)

A 90-es évek közepétől minimum 2 millió szavazó szurkol azért, hogy az SZDSZ menjen már végre a lecsóba, ahogy manapság mondják. A jobboldal zseniális politikusai, mégsem tudták elérni azt az elmúlt 15 évben, amit Kóka, Gyurcsány és Fodor elért röpke egy év alatt. Persze az SZDSZ sorsát nem ez a rövid, de heves időszak pecsételte meg. Inkább az volt 15 évig érthetetlen, miért tudott újra és újra bejutni a parlamentbe. Ez a veszély ma már egyre kevésbé fenyegeti a pártot, ezért őszintén szembe kellene nézni sorsával.

Az SZDSZ-nek sok bűne van, de ilyen van a politikai paletta többi résztvevőjének is. Tocsikok és más simlis ügyek, amikről mindig mindenki tudott, de soha nem lett belőlük semmi. Ezeknek önmagukban is elégnek kellene lennie a véghez, de ezt mindenki csinálja, a többiek mégis maradnak a nyakunkon. Van a rovásukon más is. Budapest végzetes és behozhatatlan lemaradása, az élhetetlen és javíthatatlan város koncepció megalkotása. Aminek ellenére Demszky még mindig több szavazatot kapna, mint a párt. Részük volt a gazdaság leállításában, az egészségügy sikertelen átalakításában és még sok másban, ennek ellenére egyre zavaróbbá váló belső ellentmondásaik nélkül nem jutottak volna ide.

Mármint ideológiai ellentmondásaik miatt, és az abban rejlő mélyen elitista és társadalmilag igazságtalan szemlélet miatt, amely egyre élesebben rajzolódott ki az elmúlt időben.

Minél jobban hangsúlyozták a konzervatívoknak is tetsző, liberális gazdaságpolitikai szemléletet, annál anakronisztikusabbá vált a szocialistákat is túlszárnyaló, „szociális érzékenység, szolidaritási és öngondoskodásra képtelenek” maszlag. Olyan társadalmat építettek, amely a lehető legigazságtalanabbá vált. A különleges tettekre született elit küldetése volt, hogy öngondoskodásra képtelen szerencsétlenekről gondoskodjon. A két csoport közötti réteget, nevezhetnénk dolgozóknak. Ők viselik ennek a rendszernek a terheit, ők fizetik az SZDSZ által megalkotott társadalmi koncepció költségeit.

A recept a következő: mindent működtessen a magánszektor, mindenki versenyezzen, mindenki fizessen mindenért, nincs ingyen ebéd, kivéve azoknak, akik nem akarnak (más olvasatban nem tudnak) versenyezni és nem akarnak fizetni semmiért. Az elit pedig, élvezzen egy ici-pici, de elegendő előnyt, a versenyben. Fönt is lent is ingyen ebéd, mi meg fizetjük a számlát.

Az SZDSZ eszeveszetten védi és támogatja a verseny szerepét a társadalomban, ami jó és erős társadalmat épít. Gátlástalanul vágja a társadalom szemébe, hogy amit kapunk pl. egészségügy, azért fizessünk is. Fizessen, akinek van pénze, fizessen, aki dolgozik. Kivéve, akinek nincs pénze. A gond csak annyi, hogy azt mindenki maga dönti el, melyik csoportba tartozik. Ugyanis, az ő rendszerük nem különbözteti meg azt, akinek nincs kedve dolgozni attól, aki tényleg nem tud, de mindent megtesz a megélhetésért. Ez az SZDSZ társadalmi igazságossága, fűszerezve az elit „előjogaival”. Ez az, ami egy idő után mindenki számára világossá vált, ez a legfőbb ok, amiért menniük kell.

Irritáló megmondói közül, a legirritálóbb Horn Gábor (akiről négy év múlva azt sem tudjuk létezett), szavaiból úgy tűnik, még nem vették észre ezt, és azt szeretnék gondolni, hogy a kisebbségek védelme, a homoszexuálisokért való kiállás miatt tartanak itt. Szerintük csak annyi történt, hogy a társadalom intoleránssá vált és ezért nem akarnak már rájuk szavazni, rájuk, akik egyedül képviselik ezeket a magasztos értékeket. Önmagukban keveseket zavartak a homoszexuálisok, de az SZDSZ a harcos utat választotta, és a csoportok szembe állítását erőltette, ahelyett, hogy a mindannyian egybe tartozunk érzését erősítette volna. A homoszexuálisok sokat veszítettek azzal, hogy melléjük álltak.

Az SZDSZ negatív brand-é, negatív márkává változott. Mindent, aminek képviseletét felvállalja, csak lerántja magával a sárba. Az igazságosság és szolidaritás szitokszóvá válik a szájában, mert csak jó márkákkal lehet jó célokat reklámozni. Olaszországban néhány éve, megkérték a nagyobb márkákat, próbálják meg az anyaság reklámozását beépíteni kampányaikba. Mára itthon olyan a helyzet, ha az SZDSZ reklámozná az anyaságot, talán még kevesebben szülnének.

Így ártottak a homoszexuálisoknak, a cigányságnak, az esélyegyenlőségnek, a gyűlöletbeszédnek, stb. Utolsó akcióik egyikével még megpróbálják a kirekesztést népszerűsíteni. Óriásplakátokon már több hónapja, a külső szemlélő számára kétségbeesetten könyörögnek 200 ezer szavazóért, de úgy tűnik, hiába. Az ő szempontjukból persze máshogy néz ki. Ők úgy élik meg, hogy csak ők, tucatnyian maradtak, akik ezeket az értékeket képviselik és mindenki más rasszista, kirekesztő, nem demokrata és nem szabad. Pedig nem az elveik, hanem ők nem kellenek senkinek. Nem szabad demokraták, hanem szabadlábon lévő kleptokraták.

Az ő tragédiájuk az országé is. Nem veszik észre, olyan helyzetbe kerültek, hogy az árpádsávosokat ábrázoló plakátjuk többet használ ellenfelüknek, mint nekik. A kirekesztést elítélő szövegük, kirekesztésre buzdít, mégha sokan éppen, azt sem tudjuk, mit jelent ez a mondat.

Az SZDSZ lett az a barát, akit érdemes megkérdezni egy új filmről. Ha azt mondja tetszett, semmiképpen sem nézzük meg és fordítva. Nem akarunk olyanok lenni, mint ők, mert zavarosak, gőgösek és ráadásul még csak nem is becsületesek.

Mivel senki nem fog rájuk szavazni, azért majd azt mondják a magyar társadalom kirekesztő, pedig nem a kirekesztés mellett szavaznak majd, hanem a 20 éves tehetetlenkedés és korrupció ellen. Ezért többet használna az SZDSZ saját valamikori céljainak, ha nem venne fontos és társadalmilag előremutató értékeket a szájára és nem vinné magával a sírba ezeket.

12 komment · 2 trackback

Címkék: szdsz fodor kóka gyurcsány horn

Következő oldal »

Csak másik út van!

HTML