2011.09.14.
20:19

Írta: Mo21

Kérdések Orbán legújabb ötlete kapcsán

 Lázár lapértesülések szerint hétvégén ezt mondta: Az emberek jelentős kockázatot vállaltak annak idején a hitelek felvételénél, azonban úgy tűnik, hogy a bankok semmilyen kockázatot nem vállaltak. Egy jó szerződés azonban arról szól, hogy mindkét fél vállal kockázatot, az nem lehet, hogy az egyik fél csak veszít, míg a másik csak nyer. 

Tekintsünk el attól, hogy a kockázat vállaló bankok fából vaskarika és tekintsünk el a rengeteg veszélytől, amit az azóta hivatalossá vált javaslatok keltenek, sőt az őket ért kritikáktól is. Vegyük komolyan az egészet, ne hülyézzük Matolcsy minisztériumát, dilettánsozzuk a Fideszt, csak gondolkodjunk el a javaslat által felvetett kérdéseken. Mintha egy higgadt vita lenne a kérdésről. Tudom, ez gyakorlatban szinte lehetetlen, de mi mégis megpróbálhatjuk.

A sok kérdés közül az első, amit egyre többen vetnek fel, hogy vajon hozhat-e egy frakció olyan döntést, amelyben több tucat tagja személyesen is érintett és többek 10 milliós nagyságrendű nyereségre tennének szert általa? Ezt a kérdést nehéz lesz megkerülni, de könnyű megoldani, mert a törvényben egyszerűen meg kell ezt tiltani. Nemsokára elválik képesek-e saját személyes érdekeikkel szembe menni a képviselők.

Fontos kérdés lenne beszélni az átváltási árfolyamról, az ugyanis meglehetősen igazságtalannak tűnik első hallásra. Ahogy a miniszterelnök mondta a svájci frank hitelek átlag árfolyama 155-160 forint. Így a 180-as árfolyam nagylelkű ajánlat a hiteleseknek 235 forintos árfolyamnál. Ha ugyanis egy 5 éves hitel eddigi költségeit vesszük, akkor egy felelősen gondolkodó forintban 5 éve eladósodott családdal szemben a svájci frank hiteles még mindig jobban jár. Az 5 évre vetített költség ugyanis csak valahol 200 forint fölötti árfolyamnál lesz hasonló egy felelős forint hiteles költségeihez, mert a devizahitelesek nagyon sokáig élveztek előnyt a forinthitelesekkel szemben. Az már egy más kérdés, hogy valószínűleg a jelenlegi svájci frank hitelt forintra váltani még 180 forintnál is költségesebb lehet hosszabb távon, mint tartani a hitelt.

Hangsúlyos kérdés volt a miniszterelnök beszédében az, hogy más országokban tettek a devizahitelek elterjedése ellen. A lengyel példát egyébként lehetne az óvintézkedések fölöslegességének példájaként is értékelni, hisz náluk a magyarral megegyező a svájci frank hitelek mérete. Így láthatólag nem riasztották el a hitelvételtől őket a felsorolt intézkedések. Ezt csak nagyon erős adminisztratív tiltással lehetett volna elérni. De vajon, ha létezne egy olyan számítás, amely figyelembe venné, milyen lett volna az elmúlt 8-10 éve gazdasági teljesítménye, ha mindenki forintban adósodik el, annak mi lenne az eredménye. Mert a deviza hitelek korábba hozzájárultak a gyorsabb fejlődéshez, a több beruházáshoz. Ausztria is jó példa, ami Euro régiós tag és nagyon erős adminisztratív gátak vannak, mégis 200 ezer ember vett fel svájci frankban hitelt.

Ha végig megyünk ezen az úton, fel kell vetni az MNB 2005 és 2007 közötti vezetésének felelősségét is. Mert a deviza hitelek felvételének megnehezítése és azok veszélyeinek kommunikációja sok tekintetben a jegybank feladata és ez az időszak volt a frank eladósodás nagyobb része. De az Orbán által bejelentett vizsgálat vajon kiterjed-e Járai Zsigmond felelősségére?

De a legfontosabb kérdésnek az tűnik, hogy miért a magyarokat érdekelték legkevésbé a hitelek veszélyei? Vajon bennünk van a hiba, túl rövidtávra tekintünk, mindig csak az azonnali nyereség érdekel bennünket, vagy egyszerűen butábbak vagyunk? A választ részben a kormányzat mentő intézkedései adják meg. A magyar biztos, lehet benne, hogy ha egy hibát elég nagy tömegben követ el, akkor annak következményeitől védve lesz. Nálunk ugyanis az állam és a politikusok kötelességüknek érzik, hogy az egyéni felelőtlenség következményeit a közösség felelős részével fizettessék meg. Ezért aki a lehetséges veszélyeket figyelmen kívül hagyva döntött deviza hitel mellett helyesen és okosan cselekedett azzal szemben, aki forintban vette fel hitelét. Mert a teljes futamidőre nézve kevesebbet fizetett és amikor tényleg szorul a hurok, akkor jön állam bácsi és megmenti majd. A felelős viselkedés nálunk nem kifizetődő. Sajnos az intézkedések ezt is üzeni és ez az egyik legsúlyosabb hosszú távú kár, amit okoznak.

De a történet csattanója nem ilyen egyszerű. Ennek a történetnek mindenképpen vesztesei lesznek és mindenképpen olyanok is lesznek köztük, akik végig felelősen cselekedtek. Az eddig felmerült megoldások közül Fidesz jelenlegi javaslata látszik a legkockázatosabbnak, olyannak, aminek beláthatatlanok a következményei és jó eséllyel visszafelé is elsülhet, úgy, hogy az ország és a devizahitelesek még nagyobb bajban lesznek a végén. Ha nem történik gyors és erőteljes negatív hatás, a lassú lemorzsolódás, a befektetők szemében való leértékelődés mindenképpen bekövetkezik. Ez pedig kilábalásunkat és hosszabb távú esélyeinket tovább csökkenti. Nem hinném, hogy Orbán és kormánya nincs tisztában a veszélyekkel. A kérdés inkább az, ha tisztában van velük miért hozta ezt a döntést? A népszerűség növelése vagy valamifajta populizmus nem elég magyarázat. Azon kéne gondolkodnunk miért jó Orbánnak, hogy esetleg kevesebb külföldi bank lesz és egyre kevésbé tartanak bennünket a nyugathoz tartozó országnak? E gondolatsor végigvitelének nincs szívderítő megoldása. Marad a jövőnket illető teljes bizonytalanság, ami több millió magyarnak már napi életérzése és önmagában is jövőnket meghatározó tényező vált. 

1 komment

Címkék: hitel frank deviza svájci országvédelem

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarorszag21.blog.hu/api/trackback/id/tr923227894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

schnee 2011.09.14. 21:38:45

Sok érdekes kérdést vet fel az írás. Sok érdekes viszont hiányzik belölle: pl.
- a "frank" hitelek hány %-a mögött van ténylegesen svájci frank? Egyes vélemények szerint elég sok csak nevében svájci frank alapú
- a bankok a hosszútávú idősorból tudták, hogy a svájci frank 10-20 év távlatban csak erősödik. Ez miért hiányzott a hitelfelvételi tájékoztatóból?
- a bankok többsége a válság első jelére különböző indokokkal megemelte a kamatot (pl. CIB 6.5 -> 7.5) 2009 elején. Azóta sem csökkentették, pedig a svájci frank kamata gyakorlatilag már negatív. Az drágább hitel szöveg csak rizsa, főleg a külföldi tulajdonú bankoknál?
- a legtöbb banknál miért nem lehet frankban törleszteni? Csak nem az árfolyamnyereség miatt?
és még lehet sorolni.

A bankok eddig zsírosra keresték magukat a deviza alapu hiteleken. Sokkal jobb üzlet volt nekik ez mint a Forint alapú hitel. Nem véletlen, hogy a Forint hitelek kamata még ma is az egeben van.

Szóval én nem sajnálom a bankokat, nem fognak belehalni, legfeljebb egy kicsit kevesebb bónuszt osztanak szét maguknak a vezetők.

Az is érdekes, hogy egy bank ha veszteséges, akkor természetes, hogy az állam megmenti, hiszen a veszteség közös. De a nyereség az természetesen nem közös.....
süti beállítások módosítása