Megvan az első fertőzött, ami persze még nem járvány és közel sem biztos, hogy azzá válik. Ennek ellenére egy felelős egészségügyi vezetésnek úgy kell kezelnie a helyzetet, hogy bármilyen fejlemény esetén képes legyen megvédeni az ország polgárait. Ma a védekezés nagyon féloldalasnak tűnik. Mindent egy lapra, a vakcinára tesznek fel. Pedig a logika és a nemzetközi ajánlások egészen másról szólnak. A ECDC ajánlás szerint a lakosság 12,5 százalékának megfelelő oltóanyaggal kéne rendelkeznünk és ugyanennyi személynek elegendő antivirális szerrel. Ez összesen 2,5 millió adag. Ezzel szemben nálunk 5-10 millió oltóanyag gyártásáról beszélnek. Ez a döntés nem állja ki a kockázat elemzés próbáját. A vírus ugyanis nagy eséllyel mutál és így a teljes legyártott vakcina készlet szinte fölöslegessé válik. Mi kidobunk egy csomó pénzt, de a cég halálra keresi magát, sőt, még az is lehet, hogy újra kell kezdenie gyártást. Azért javasol a WHO, és minden más egészségügyi szervezet diverzifikálást, mert csak ez biztosít optimális kockázatkezelést.
A szakértők szerint az A/H1N1 influenza törzs szinte biztosan világméretű járványt okoz majd, azt még nem tudjuk milyen erőset, de lesz, mert influenzajárvány minden évben van. Reméljük, hogy a modern orvostudomány meg tud védeni bennünket, de azért bagatellizálni sem érdemes a veszélyt. Azért azt figyelembe kell venni, hogy egy komolyabb pánikkal együtt járó enyhébb járvány is nagy károkat tud okozni a gazdaságnak. Elég csak annyi, ha az emberek nem mernek dolgozni menni, a kieső munkanapok miatt akár 1-2%-os GDP veszteség is lehet.
A pánik elkerülésének egyetlen módja, ha a lakosság teljesen megbízik a kormányzat előkészületeiben, és elhiszi, tudják kezelni az esetleges krízist. A jelen állás szerint ez nincs így. A vakcina gyártóról kiderült, hogy bizonytalan hátterű cég, ami önmagában is hátráltatja az előkészületeket. Ráadásul az offshore háttérről mindenkinek a mutyi jut eszébe, és ez az, amiben a kormányzat elvesztheti a maradék erkölcsi hitelét is. Amennyiben ebből is csak üzletet csinál, és nem veszi komolyan a lakosság megnyugtatását, akkor erkölcsileg tovább nullázhatja magát. Ráadásul a korábbi tapasztalatok sem voltak túl jók a vakcinás céggel. Kaptak 2+2 milliárd forint támogatást, amit fel is használtak, de nem tudjuk mire, mert olyan vakcinát nem gyártottak, amit valaki is felhasznált volna, kivéve az ÁNTSZ aktuális vezetőjét. A most legyártani tervezett sokmillió vakcina is könnyen erre a sorsra juthat.
A pandémiás vakcina gyártásának egyébként is vannak nehézségei, annak ellenére, hogy a világjárvány megfékezése szempontjából a legeredményesebben használható eszköz ez lenne.
Magyarország ugyan rendelkezik gyártókapacitással, de a felmerült problémákon túl is vannak korlátozó tényezők:
- Amennyiben a magyar vakcina gyártása a vírusminta megérkezésétől számított 2-4 hónapon belül elkezdődik (legkorábban júliusban), akkor a teljes lakosság átoltottsága (heti 500.000 fő immunizálásával számolva) év végére biztosítható. Az oltás beadása után további 10-14 nap szükséges a védettség kialakulásához. Magyar szakértők szerint az új vírustörzs őszre érheti el hazánkat. Ebben az esetben a lakosság teljes átoltottságának eléréséig – kb. 4 hónapon át – az egyedüli védekezési és terápiás eszközt az antivirális szerek jelenthetik.
- Nagyon fontos továbbá megjegyezni, ha az új magyar pandémiás vakcina a korábbi szezonális vakcinához hasonlóan teljes sejtes vakcina lesz, akkor 3 év alatti gyermekek számára nem alkalmazható. A kisgyermekek esetén a maszkok használata is nehézkes. Mivel a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy az új A/H1N1 influenza vírussal főként ők fertőződnek meg, ezért védelmükre különösen fel kell készülni.
- Mivel a vakcinagyártás során a vírust tyúktojásokon tenyésztik, kulcskérdés, hogy az adott törzs milyen mértékben képes tojáson szaporodni.
- Szintén fontos kérdés, hogy mennyi antigénre van szükség a megfelelő immunválasz eléréséhez.
- Kérdéses továbbá, hogy a megfelelő védelemhez egy vagy két oltás szükséges-e; jelenleg több szakértő is úgy gondolja, hogy két oltásra is szükség lehet.
Mindezek a körülmények természetesen lassíthatják a gyártást, illetve csökkenthetik a lakosság vakcinákkal való lefedettségét és védettségét.
A fentiek mellett a vírustörzs további mutálódása is elképzelhető; ebben az esetben a kifejlesztett pandémiás vakcinák nem biztos védelmet, hanem csak egyfajta keresztvédettséget nyújthatnak. Ebben az esetben az antivirális szerek szerepe jelentősen felértékelődik.
A vírusról egyébként még ma is keveset tudunk, de amit tudunk, az nem túl biztató (magyar szakértőktől és a nemzetközi szaksajtóból gyűjtött információk.)
• A statisztikákban is megjelenő betegszámok a valós megbetegedések töredékét képezik(Ferguson és munkatársainak számításai szerint Mexikóban április végéig 6-32.000 ember betegedhetett meg).
• A WHO adatai szerint az új vírustörzs nagyobb arányban érinti a gyermekeket a felnőtteknél, ami a szezonális influenza esetében szokatlan.
• A korai adatokon alapuló becslések szerint a megbetegedések a lakosság 30%-át érinthetik, és a halálozási ráta 0,4% körül alakulhat. Ez a normál szezonális influenzához képest igencsak jelentősen megterheli az egészségügyi ellátó rendszert.
A vakcinával kapcsolatos problémák miatt, megkerülhetetlen az antivirális szerek kérdése:
• Az elérhető antivirális szerek közül csak az ún. neuraminidáz gátlók hatásosak az új A/H1N1 vírussal szemben. Így a járvány kezdetén (a pandémia első hullámában) az antivirális készítmények (Relenza és Tamiflu) jelentik az egyetlen eszközt, amellyel az elhalálozásnak és a súlyos, szövődményes eseteknek elejét lehet venni.
• Éppen ezért kulcskérdés az antivirális szerek hatásosságának megőrzése. Korábban a szezonális influenza törzsek közül a humán H1N1 altípusnak – teljesen váratlanul – gyakorlatilag teljes rezisztenciája (98%) alakult ki a Tamiflu gyógyszerrel szemben.
• Mivel a legtöbb országnak – így Magyarországnak is – nagyobb készletei Tamifluból vannak, ezeket a rezisztencia kialakulásával szemben óvni kell, hogy a leginkább kritikus időpontban hatékonyan lehessen bevetni. Szakértők szerint ennek letéteményese a diverzifikált antivirális szer készletezés és felhasználás. Az egészségügyi szervezetek azt javasolják, hogy az államok mind Relenzából, mind Tamifluból készletezzenek, annak érdekében, hogy egy esetlegesen kialakult oseltamivir rezisztencia esetén, legyen más hatékony antivirális szer a betegségek kezelésére. A hírek szerint nekünk csak Tamifluból vannak készleteink.
• A Harvard Egyetem kutatócsoportja szerint jelentősen kitolhatja a Tamiflu érzékenységét, ha a helyi járványkitörés első fázisában a betegek Relenzát használnak. A Tamiflu érzékenységének megtartása azért is kritikus, mert az 5 év alatti gyermekek kezelésére csak ez a szer használható.
Az egészségügyi kormányzat természetesen tisztában van ezekkel az információkkal és ajánlásokkal, sőt a vírus mutációjának esetleges kockázatával is. Mégis a tömeges vakcina gyártás mellett döntött. Ezenkívül semmilyen komoly cselekvési tervet nem tárt elénk és nem győzött meg bennünket, hogy képes lesz kezelni az esetlegesen kialakuló kritikus helyzetet. Abban csak reménykedhetünk, hogy a nagy csend mögött nem valamiféle mutyi van és ebben a kérdésben mindenféle biznisznél előbbre valónak tartják a lakosság biztonságát.
Ajánlom ezt az írásomat, az oktatási integráció gyengéinek témájában: http://magyarorszag21.blog.hu/2009/05/24/p1140315
Hívők feltétlenül menjenek erre az oldara: http://www.hanemlenne.hu/
