Amikor 2002-ben Orbán elvesztette a választásokat, senki nem hitt a szemének. Csalásra gyanakodtak, annyira képtelenségnek tűnt. Amikor 2006-ban történt, az okozott volna meglepetést, ha megnyeri. 2010-ben úgy látszik, nem tudja elveszíteni, mégis az agyunk hátuljában valaki azt suttogja, nem képes nyerni, valahogy nem illik bele a képbe, hogy újra nyerjen. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne nyerjen, csak egyszerűen az elmúlt éveket tekintve nehéz hinni a győzelmében. Hiába látszik minden tökéletesnek.

A Fidesz szavazótábora szépen növekszik, soha ennyi ember nem mondta, hogy rájuk adná voksát. Az is igaz, soha ennyire heterogén nem volt ez a tábor, és nem volt benne ennyi értékrend zavar. A hagyományos ex-MDF-es szavazókon kívül ott vannak a mélyen baloldali, kádári nosztalgiával rendelkezők is. A két csoport értékrendjének kibékíthetetlen ellentétben kéne állnia egymással. Egyetlen dolog, azonban biztos közös bennük, utálják a szocialista kormányokat, persze leginkább Gyurcsányt. Amennyiben tényszerűen nézzük a Fidesz baloldali szavazói nem a Fideszre szavaznak, csupán a másik oldal ellen. Csúnya szóval protest szavazók.

 

Ebben az értelemben, a Fidesz szavazók kemény magja kisebb mint 2002-ben volt. A meggyőződéses szavazók száma, akkor 2 millió körül lehetett, ma ez nem lehet több 1,7 milliónál. Ebből a szavazói csapatból ugyanis két jelentős réteg távozott. A Jobbikosok és akik nem tudták Orbánt balra húzódásban követni, mondjuk így a legmeggyőződésesebb polgári gondolkodásúak.. Közöttük sok az értelmiségi. A közvélemény kutatók szerint a Fidesznek ma közel 3 milliós a szavazó tábora. Ók azonban nem túl elégedettek. Amikor a Fidesz tevékenységéről kérdezik őket közepesnél gyengébb osztályzatot adnak. Ráadásul a Fidesz, törzsszavazóinak nem sokat kommunikált eddig, inkább csak az újaknak. Így a régi szavazóknak magukat kell meggyőzni, hogy a Fidesz kommunikációja és taktikája helyes. A taktika közismert. Mivel úgysem tudnak a kormánnyal elégedetlenek másra szavazni, ezért jobb nem mondani semmit, akkor nem váltunk ki ellenérzést magunkkal szemben és nem rólunk folyik a közbeszéd, hanem a kormány tehetetlenségéről. A taktika működni látszik, de azért érdemes kicsit megvakarni, mi van a máz alatt.

 

A Fidesz erős bázisa gyengül, a gyenge erősödik, az újak nem válnak elkötelezetté, nyitottak maradnak egy esetleges váltásra.

Itt van Orbán legnagyobb elszalasztott lehetősége. Ezek a szavazók a szocialisták ellen szavaznak, akkor is, ha Orbán nem üzen nekik semmit. Nem azért mentek át a Fideszhez, mert most baloldalibb a kommunikációja (ezt 2006-os választás ezt bizonyította), hanem mert elegük lett a szocialistákból. A Fidesz mégis szinte csak nekik kommunikál, annak ellenére, hogy ezzel erős táborából szavazatokat veszít. Erre egyáltalán nem lett volna szüksége, sőt ezekből a szavazókból is erős bázisát tudta volna erősíteni és értékrendjüket átformálni, ha nem folytat baloldalibb kommunikációt. Aki ugyanis hozzám jön, annak nem kell megmagyaráznom miért jött. Az magyarázza meg magának. Annak megindoklását a kognitív disszonancia elvégzi. Ez az emberi gondolkodás és énkép egyik legfontosabb jelensége. Nem vagyunk képesek sokáig elviselni, hogy gondolkodásunk és tetteink között ellentmondás legyen. (Kivéve a politikusok) Ha tehát azt mondjuk Orbánra szavazunk, akkor el is kell hinnünk, amit mond nekünk. Orbán, azonban, ahelyett, az új érkezőkre bízta volna maguk meggyőzését, ő kezdett bele és ezzel saját korábbi táborát kényszerítette, hogy meggyőzze magát, tetszik nekik a baloldalibb szöveg. A polgári tábor ezáltal, ma baloldalibbá vált, nehezen, de elfogadta az új szöveget. Midenkinek vannak ismerősei, akik a rendszerváltás óta jobboldaliak és ma a gondolkodó államról, a szociális biztonságról beszélnek. A kognitív disszonancia tehát átnevelte a polgári szavazókat, ahelyett, hogy az új tábor szavazói közelített volna az ő gondolkodásukhoz. Ez olyan, mintha az Opelből kiábrándult fogyasztónak, amikor Fordra akar áttérni, a Ford egy Opel modell koppintását adná el. Ez lenne a legjobb lehetősége, hogy a fogyasztó meggyőzze magát a Ford jobb, mint az Opel, de az ajánlattal azt erősítem benne, rosszul döntött, mert az Opel jobb, mint a Ford, hiszen a Ford is ezt adja el neki.

 

A semmit nem mondok, mert úgy sincs kire szavazni stratégia másik nyertese a Jobbik. Részben a Fidesz ellen fordult saját stratégiája, ugyanis ebben az esetben az irányítás nincs a párt kezében. A protest szavazók tömegei, nem arra szavaznak, aki a legokosabbnak látszik, akiről legjobban elhiszik, hogy megoldja az ország gondjait, hanem akire lehet, ha lehet másra is, akkor arra is szavaznak. Mivel eddig csak egy lehetőség volt, a Fidesznek kedvezett a stratégia. Ez a stratégia, azonban nem adott konkrét reményt az embereknek, hogy a szocialisták bukásával tényleg jobb lehet, ezért megjelent egy szuperprotest szavazói réteg, aki elutasítja a teljes politikai rendszert. A Jobbik üzenete éppen ez, ezért e csoport legvérmesebb néhány százezres részéből alakult ki szavazó tábora. Ezért a fejleményért csak a jelenlegi elit okolhatja magát, a Jobbik stratégiája nem változott, csak a körülmények. Az EU választások után a Jobbik megkerülhetetlen tényezővé válik. Ma már késő ez ellen bármit is tenni, a betiltás vagy hasonló törvényi korlátozások még inkább olajat öntenek a tűzre. A Jobbik az EU választásokon 10 százalék körüli eredményt ér el és két képviselőt juttat az EU parlamentbe. Ezzel a Jobbik legitimálja magát és több előnyhöz jut, ami a Fidesz számára mind hátrányok.

1. Az érvelés, hogy aki a Jobbikra szavaz, annak szavazata elveszik, nem állja meg többé a helyét.

2. EU képviselőik sokkal nagyobb média nyilvánosságot élveznek majd, mint korábban. Megjósolható, hogy sokkal többet lesznek itthon a képviselőik, mint Brüsszelben.

3. Elérték, azt, ami Orbán álma volt, tőlük jobbra nincs párt. Így, ha képesek stratégiát váltani és elkezdenek óvatosan a jobboldal közepe felé húzódni, folyamatosan morzsolhatják a Fidesz táborát. Ezzel, megnyílik az út akár a 25%-os szavazati arányig is. (Ezt úgy kell érelmezni, mint egy deviza technikai elemzést. Amikor egy deviza áttör egy szintet, megnyílik az út egy másik szintig. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy el is éri.) Ehhez azonban markáns megoldás központú programmal és antikkorrupciós kommunikációval kell előállniuk.

4. A Jobbik előretörésével megnyílt a lehetőség az SZDSZ feltámadására. Az amúgy biztos kieső párt így újra megmenthet 5,5 százaléknyi baloldali szavazatot, persze sokkal nagyobb az esély, hogy az ő bázisán más jut be a parlamentbe.

5. A jó választási eredmény után megindulnak a támogatók és karrierre vágyók a Jobbik felé.

(A Jobbik erősödésének azonban megvannak a határai, a párt ugyanis mai szervezetével nagyon könnyen provokálható, belehajszolható valami olyan kijelentésbe, vagy tettbe, ami véget vethet sikertörténetüknek.)

 

A teljes politikai rendszerből kiábrándultak maradék része, ma választók egyik legerősebb csoportja. Nagy gondjuk, hogy nincs kire szavazniuk. A kisebb pártok egyelőre nem tudtak benyomulni az országos médiába és a hazai média viszonyokat ismerve ez nem is fog sikerülni nekik, mert a média jó része párt médiaként funkcionál. Ez adja a két nagy párt magabiztosságát.

Ez kb. 1,5 millió szavazó, akik el szoktak menni választani, de ma nem tudják kire szavaznának. Ez a csoport önmagában el tudja dönteni a választásokat. A Fidesz ellen és mellette is. Amennyiben a Fideszt úgy vág neki 2010-nek, hogy nem tudja ez a réteg kire szavaz, az megint csak ugrás lesz a sötétbe. Egyetlen időközi választáson elért szavazatszám sem lenne elegendő egy országos kampányban a győzelemhez.

Ezek a szavazók nagyon rövid idő alatt képesek lennének egy új formációval azonosulni, mert ők is úgy vannak, mint az MSZP protest szavazók, bárki csak ne a jelenlegiek közül legyen.

 

Van még egy gyenge pontja a Fidesz mostanában felmerült üzeneteinek. Ez a változás és az elég volt. Veszélyes üzenet. Amennyiben azt kommunikálják, hogy meg kell változtatni az egész politikai és társadalmi berendezkedést, az új irányhoz, új emberek kellenek - ahogy azt Orbán évértékelőjében mondta - akkor egy hiteles politikai erő könnyen megkérdezheti, és kik azok? Erre egy csapat, amelyik 1988 óta van a magyar politika élvonalában, nehezen válaszolhatja, azt, íme Mi vagyunk!

Ezzel a stratégiával a Fidesz akár ellenfeleit is segítheti, amennyiben azok képesek valóban új irányt és arcokat találni.

 

Mindennek ellenére, innen elbukni még így is művészet lenne, de 2005-ben is azt gondoltuk a Fidesz nem veszíthet és egy évvel később nem hittük, hogy nyerhet. A Fidesz még nagyon rossz szereplés esetén is a legnagyobb párt lesz a parlamentben, de előállhat olyan helyzet, amiben 50 százalék alatt marad. Egy 10%-os Jobbikkal és 5%-os Szdsz-szel vagy még inkább az ő szavazóbázisukon egy másik párttal (pl. LMP), az MSZP, szerezhet 37 százalékot. Így meglehetősen fura helyzet állna elő. Kormányt a Jobbikkal alakíthatna a Fidesz. Sok sikert!

A legvalószínűbb forgatókönyv, természetesen továbbra is az, hogy az MSZP-t megbüntetik az emberek, az elmúlt évekbeli tragikus kormányzásukért, de az ördög, ahogy 2002 óta, most sem alszik.